A „tiszás önkényuralom” ellen remél egy nemzeti ellenállást a Fidesz, a Tisza pedig a Fidesz által „lerombolt jogállam” újjáépítését ígéri.
A kérdésnek, hogy rombolta-e a Fidesz a jogállamot, illetve épít-e önkényuralmat a Tisza, az első felére Hack Péter igennel felelt. Mint mondta, 16 év alatt a Fidesz sok ponton meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, gyengítette a független intézményeket. A jogász szerint talán a „legfájdalmasabb pont” az Alkotmánybíróság volt, ugyanis, mint arra emlékeztetett, 21 éven keresztül az Alkotmánybíróságnál konszenzusos jelöltállítás történt, tehát senkit nem lehetett úgy megválasztani, hogy az ellenzék vagy az ellenzék egy része ne támogassa. Majd 2011-ben megváltozott a jelölés szabálya, és fideszes többséggel lehetett jelölni és választani.
Szerinte a Fidesz gyengítette azzal is a jogállamot, hogy olyan pozíciókban, ahol az Alaptörvény alapján kétharmados többséggel kell megválasztani személyeket – a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét stb. –, az ellenzék bevonása nélkül választott tisztségviselőket, és így létrehozott egy olyan helyzetet, amilyet a választási kampányban láttunk, hogy a Tisza Párt vagy Magyar Péter, a Tisza vezetője az alkotmány értelmében független intézményeket a Fidesz érdekköréhez sorolta, és ellenségként tekintett rájuk. Nevezetesen így beszélt a legfőbb ügyészről, a Kúria elnökéről, az Állami Számvevőszék elnökéről vagy akár a köztársasági elnökről és az Alkotmánybíróságról.
„Tulajdonképpen a Fidesz elindította a lejtőn az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását. A kérdés a második fele, hogy a Tisza mit tett? Azt gondolom, hogy a Tisza ezen a lejtőn nem a fékre lépett, hanem gázt adott,
tehát olyan módon próbálja meg orvosolni a Fidesz által 16 év alatt létrehozott problémákat, hogy azzal több problémát hoz létre, mint amit meg akar oldani” – fogalmazott Hack Péter, példaként említve a köztársasági elnök leváltását.
Mint mondta, a köztársasági elnök esetében nem lehet azt kijelenteni, hogy a Fidesz úgy választotta meg Sulyok Tamást, hogy azzal visszaélt a kétharmados többséggel, ugyanazon szabályok szerint választotta, ugyanazok voltak az elmozdítás szabályai, mint előtte 34 éven keresztül, a megválasztásának időpontjáig. Amikor a Tisza Párt az Alaptörvény 17. módosításába betette azt a mondatot, hogy a kihirdetést követő napon megszűnik a hivatalban lévő elnök mandátuma, akkor teremtett egy olyan precedenst, amely a jövőben bárkivel szemben alkalmazható – hívta fel a figyelmet.
Több, nem csak a Tisza Párttal kritikus elemző szerint ez egy „határátlépés” volt, Török Gábor megfogalmazása szerint „a pisztoly az asztalon”. Az ELTE emeritus professzora szerint „ezt a pisztolyt lehetne hatástalanítani”, de egyelőre nincs jele annak, hogy ezt a Tisza Párt megtenné.
A fentiek alapján mindenki, az elkövetkezendő hetekben megválasztandó köztársasági elnök is számolhat azzal, hogy bármikor születhet egy Alaptörvény-módosítás, amely őt egyik napról a másikra elmozdítják a hivatalából – mondta Hack Péter, rámutatva: így a hamarosan megválasztandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke is számíthat arra, hogy bármikor elmozdítják, de a Kúria és az Állami Számvevőszék elnöke is.
A Fidesz tehát sérelmeket okozott a jogállamnak,
a Tisza Párt pedig ezeket a sérelmeket tovább növelte,
mert jelenleg nincsen közjogi biztosíték arra, hogy az Alaptörvényben rögzített jogok másnap is érvényben vannak, mert egy nap alatt lehet módosítani őket – fogalmazott az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.