Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson, aki az atomerőműbe Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel érkezett.
A magyar áramtermelés mintegy 40 százalékát adja, a hazai áramfogyasztás egyharmadát fedezi, amikor teljes kapacitással működik. 1982, a termelés megkezdése óta nem volt példa teljes leállításra.
Most rendellenes állapot van az erőműben azzal, hogy csak 965 megawatt körül termel 2000 helyett az erőmű. A rendellenes állapotnak négy szintje van, most a harmadik van életben, a teljes leállás lesz a negyedik – ismertette Magyar Péter, hangsúlyozva, hogy ez nem jelent nukleáris veszélyt, az erőmű egy biztonsági protokoll alapján áll le. Itthon még nem fordult elő ilyesmi, de Romániában a cernavodăi erőművet azonban már leállították és biztonságosan újra is indították.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az időjárási és a vízügyi előrejelzések alapján nem lehetett előre látni, hogy ennyire alacsony lesz a vízállás, még néhány nappal ezelőtt is úgy tűnt, hogy a vízállás nem éri el azt a kritikus szintet, ami szükségessé teszi a teljes leállítást. A dunai vízgyűjtőkre várt csapadék azonban nem érkezett meg, így a szintcsökkenés az előrejelzettnél gyorsabban haladt. Már a -144 centinél is alacsonyabb vízállással számolnak a szakértők és nem valószínű, hogy augusztusban növekedjen a Duna vízszintje.
-134 centis vízállásnál kell az atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is lekapcsolni – ennek várható időpontja a vízügy tájékoztatása alapján folyamatosan változik, de most úgy tűnik,
a teljes leállás kedden vagy szerdán következhet be.
Várhatóan pénteken is tovább csökkentik az erőmű termelését, este 7-8 között kerül sor erre, 240 megawatt esik ki.
A teljes leállás után is van szüksége az erőműnek a Duna vizére, ugyanis a biztonsági hűtőrendszer is azzal működik. A teljes kapacitású üzemnél 100 köbméter/másodperc vízhozammal kell bírnia a hűtőrendszernek, jelenleg a duna vízhozama alig 600 köbméter/másodperc Paksnál. A biztonsági hűtés 90 köbméter/perc vízmennyiség dunavíz kiemelését jelenti.
-134 centiméteres vízállásnál leállítják az erőművet, a biztonsági hűtőrendszer még 10 centiméternyi vízszintcsökkenést bír ki, addig tud üzemelni a beépített biztonsági szivattyúrendszer.
Mivel ennél is alacsonyabb lesz a vízállás, a protokollok szerint az erőmű a magyar vízüggyel együttműködve 16 nagy teljesítményű Pajtás szivattyút igényelt, ebből 12 áll munkába, 4 darab tartalék lesz. Erre nem fog sor kerülni, de ha teljesen leállna a hűtővízbetáplálás, arra is van kidolgozott megoldás, a nukleáris biztonság az első, ezért a rendszer többszörösen túlbiztosított.
Itt átvette a szót Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese, aki extrém, soha nem látott helyzetként írta le a jelenlegi állapotot. Mint elmondta, az atomerőműveket az atomtörvény alapján tízezer évente előforduló legkisebb szintehez kell tervezni, a létesítményeknek olyankor is biztonságosan kell működniük. Ez a tervezési alap garantálja, hogy a biztonsági hűtővíz ellátása biztosított. A tervezési alap a többször is emlegetett -144 centiméter, ennek tehát az a jelentősége, hogy rendkívüli állapotokat leíró biztonsági intézkedési tervek harmadik (jelenleg életben lévő) fokozata után a negyedik következik, amely a tervezési alapon kívüli helyzetek kezelését jelenti, ezekre is vannak tervek.
A leállított, de még meleg reaktorok és a kiégett fűtőelemek még hosszú ideig termelnek hőt, ezek hűtése elsődleges fontosságú
– hangsúlyozta az atomerőmű igazgató-helyettese. Ez egy kisebb teljesítményű szivattyúrendszer, 8 százaléka csak a teljes üzemű hűtésnek, de ez is elegendő a feladathoz.
Elhangzott még, hogy a hűtővízcsatorna kapacitása a Tiszáéval vetekszik – most még magasabb is –, a négy méter átmérőjű csövekbe, amelyek a kondenzátorokhoz vezetnek, gépekkel juttatják el a folyóvizet – részletezte. Az erőműhöz két, a Dunából leágazó csatorna tartozik, az egyiken befelé, a másikon kifelé vezetik a vizet, az utóbbi az elhasznált hűtővíz, amely melegebb a betáplált víznél.
A biztonsági szempontokat figyelembe véve megpróbálják minél később lekapcsolni az utolsó blokkokat.
Ha még tovább csökkenne a Duna vízszintje, akkor mobil dízelszivattyúkkal juttatják a Duna vizét az erőmű biztonsági hűtőrendszerébe.
A jövőre nézve elmondta: augusztusban és szeptemberben szokott a Duna vize a legalacsonyabb lenni, de amint esik csapadék a vízgyűjtőkön és az eljut hazánkba, akkor a létesítmény visszakapcsolható lesz a termelésbe.
A fent említett Pajtás szivattyúk telepítése már megtörtént, ezek bevetésétől még 20 centis vízszintcsökkenésre vagyunk Nagy László szerint. Az erőmű és a vízügy részéről is folyamatos a készenlét – tette hozzá.
Magyar Péter ezután arról beszélt, hogy hosszabb leállásra kell számítani Pakson. Az első blokk visszakapcsolása több napot vehet igénybe attól függően, mennyire hűlt ki az a blokk, a többi már gyorsabban fog menni. -107 centis vízállásnál magasabb vízszint esetén állhat vissza az atomerőmű a teljes kapacitásra.
Ez tehát egy rendellenes helyzet, amely azonban egy évente lepróbált, modellezett biztonsági forgatóköny alapján kezelhető.
Az ország mindezzel együtt egyre nagyobb mennyiségű importra szorul, ezért ismét minden nagy áramfelhasználó ipari céget arra kért, hogy 17-22 óra között a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjon. Az segíthet jövő kedd-szerdától, hogy a Dunamenti Erőműben a tervek szerint legkésőbb vasárnap elkezdődhet az éles üzem, onnantól rendelkezésre állnak a közel 400 megawattos teljesítményükkel.
Nógrádban 54 település, Hajdú-Biharban is számos helyen korlátoztak, Dömösön, Pilismaróton további szigorítást kértek, Zalában 29 településen komolyabb korlátozások vannak érvényben, Veszprém vármegyében is, Szentendre egyik részén is vízhiány van.
Felgyorsítják a paksi szivattyúberuházást, de emellett a kormány évtizedek óta nem látott beruházásokról döntött a megújuló energia kapacitások bővítéséről. Magyar Péter ismertette:
1000 megawatt szélerőmű-kapacitásra hirdettek meg pályázatot első lépésben, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátja a szélerőművek telepítésének helyszíneit is tartalmazó miniszteri rendeletet.
Óriási túljelentkezésre számítanak, mert ezek sok helyre telepíthetőek, és már most úgy látják, hogy sokan meglátták ebben a lehetőséget, ugyanis ezek telephelynek számítanak és ebből iparűzési adó bevétele lesz a településeknek, amelyekhez közel vannak – mondta a kormányfő.
Megindulnak a hálózatfejlesztési beruházások, amelyek biztosítják, hogy a megújuló erőforrásokból érkező áramot tudja kezelni a rendszer, illetve hogy a mostanihoz hasonló extrém körülmények között is működőképes legyen.
Energiatárolók létesülnek, 700 megawatt elkötelezettség 2027-ig, és 3000 megawattra kívánják felvinni 2030-ra, épp azért, hogy az esti csúcsfogyasztási időszakra eltárolhassák az áramot.