Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este, ezzel eldőlt, hogy az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
A felvételi ponthatárok ide kattintva nézhetők meg, egyetemenként és szakonként lebontva. Azok a jelentkezők, akik korábban megadták a telefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy felvették-e őket, és ha igen, melyik képzésre.
Akiket most nem vettek fel, a később meghirdetett pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek egyes képzésekre.
Közel két évtizede tartja vezető szerepét az ELTE
Minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13.723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE a tavalyinál 1140-nel több gólyát vett fel, így idén is az egyetem történetének legmagasabb felvételi létszámát érte el – közölte az intézmény.
Alapképzésre 8361, felsőoktatási szakképzésre 105, mesterképzésre 3678, osztatlan képzésre pedig 1579 fő nyert felvételt. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 11.004 fő kezdheti meg a tanulmányait. Tovább erősödött az érdeklődés az önköltséges képzések iránt: a jelentkezők és felvettek száma 2719 főre emelkedett. A növekedés azt mutatja, hogy a jelentkezők saját finanszírozás mellett is hosszú távon megtérülő befektetésnek tekintik az ELTE-n megszerezhető tudást és diplomát.
A jelentős létszámnövekedésben kiemelt szerepet játszik a gazdaságtudományi képzési terület, amelyre az egyetem a tavalyinál 700-zal több hallgatót vett fel (3345 fő). Ez a folyamat tovább erősíti az ELTE gazdasági képzéseinek helyét a hazai felsőoktatásban, és visszaigazolja a korszerű, gyakorlatorientált, ugyanakkor erős tudományos alapokra épülő képzési kínálat iránti jelentős érdeklődést.
A legtöbb hallgatót a Gazdaságtudományi Kar veszi fel (3039 fő), amelyet a Bölcsészettudományi Kar (2282 fő), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1418 fő) követ.
A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok között szerepel a jogász (878 fő), a nemzetközi gazdálkodás (810 fő), az osztatlan tanárképzés (701 fő), a gyógypedagógia (689 fő), a gazdálkodási és menedzsment (593 fő), valamint a programtervező informatikus (541 fő). A mesterszakok közül a pénzügy (326 fő), a pszichológia (291 fő), valamint a vezetés és szervezés (252 fő) emelkedik ki.
Megjegyezték még, hogy 2908 fővel rekordot döntött idén a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n. Az új hallgatók közül 1269-en tanárképzésben tanulnak majd, közülük 701-en osztatlan képzési formában.
Ponthatárrekord a Corvinuson
477 pont – idén is legtöbb ponttal a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére lehetett bekerülni. Tavaly erre az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapszakhoz 478 pont kellett. De idén kevesebb pont kellett például a gazdaság-és pénzügy-matematikai elemzéshez és az alkalmazott közgazdaságtanhoz is – tudósított az Eduline.
A legnépszerűbb szakok ponthatárai:
- alkalmazott közgazdaságtan: 438 pont
- filozófia, politika, gazdaság (csak angolul) állami: 440 pont
- gazdálkodási és menedzsment: 446 (magyar nyelven), 453 (angol nyelven) pont
- gazdaságinformatikus: 420 pont
- kommunikáció és médiatudomány az egyetemen ezt csak angolul tudjátok tanulni): 431 pont
- nemzetközi gazdálkodás (csak angolul): 477 pont
- nemzetközi tanulmányok (csak angolul): 459 pont
- üzleti adattudomány: 442 pont
- pénzügy és számvitel: 442 pont
- gazdaság-és pénzügy-matematikai elemzés: 430 pont
Az intézmény később azt közölte, hogy összesen 2531 diákot vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2026/27-es tanévre a központi felvételi eljárásban. Ez 8 százalékkal több, mint tavaly: a kapacitást mind az alap-, mind a mesterszakokon növelték. Idén ősztől tavalyhoz képest csaknem 200 diákkal többen, összesen 2061-en tanulhatnak térítésmentesen a Corvinuson. A kapacitásban bővülő, népszerű alapszakok közé tartozik többek között az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi tanulmányok, a magyar nyelvű pénzügy és számvitel, illetve az alkalmazott közgazdaságtan képzés angol és magyar nyelvű formája is.
Alapképzésen 1727, mesterképzésen 726, osztatlan képzésen pedig 78 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől a hazai felvételi rendszerben. Nemzetközi eljárásban 990 fő tett sikeresen eleget a felvételi követelményeknek, és köteleződött el a Corvinus felé akár önköltséges, akár államközi megállapodásokon alapuló ösztöndíjas formában. A 670 önköltséges hallgató közül 40-en szereztek Corvinus ösztöndíjas helyet, míg 300-an Stipendium Hungaricum, 20-an pedig Magyar Diaszpóra ösztöndíjjal érkeznek az egyetemre. A nemzetközi hallgatók mintegy kétharmada alapszakon kezdi meg a tanulmányait – idén több mint 100 országból.
Magasabb ponthatárok, mégis több felvett hallgató a BME-n
Egyre népszerűbbek a Műegyetem képzései, és a jelek szerint elsősorban azok körében, akik stabil alaptudással vághatnak neki a tanulmányaiknak. A felvettek száma és az átlagpontszám is nőtt a BME-n – olvasható a közleményükben.
Az általános felvételi eljárásban az idén majdnem 500-zal többen érték el a ponthatárt a BME-n, mint egy évvel korábban, a számuk ezzel épphogy 5500 alatt maradt – derült ki a csütörtök esti vonalhúzás (az egyetemi ponthatárok meghatározása) után. A felvettek körének bővülése így több mint 9 százalékos. A BME-re jelentkezők teljesítménye eközben jelentősen javult: az alapképzéseken a Műegyetem 8 karából 7-nél nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, létszámmal súlyozva 419,79 pontról 424,73 pontra.
Ennek megfelelően a felvételi ponthatárok is emelkedtek, átlagosan 10 ponttal, de sok szak esetében a 20 pontot is elérte a változás mértéke.
Az osztatlan és alapszakokra az idén 4516-an jutottak be, 439-cel többen, mint tavaly. A csaknem 11 százalékos növekedés nagy részét (424 fő) az államilag finanszírozott képzési formákra felvettek adják. A növekedés a Villamosmérnöki és Informatikai, az Építőmérnöki, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon a legnagyobb. A tudományterületeket nézve a létszámbővülésben a műszaki és az informatikai képzéseknek van jelentős szerepe. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon átlagosan csaknem 12 pont a növekedés mértéke, a gazdálkodás és menedzsment szakon például több mint 20 ponttal lett magasabb az átlag.
A mesterszakokon 59-tel nőtt a tavalyi létszám, 886-ról 945-re. Megjegyzendő, hogy más hazai egyetemektől eltérően a BME mesterképzésein jelentős a keresztféléves eljárásban felvételizők száma, és ha őket is ideszámoljuk, akkor az idén felvettek 77-tel vannak többen, mint tavaly. Az önköltséges képzéseknél különösen dinamikus a bővülés: a felvettek száma 24,4 százalékkal, 164-ről 204-re nőtt.
Történelme egyik legjobb felvételi eredményét hozta a BGE
5757-en jutottak be a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik szakjára, ez Martfű városának teljes lakosságával közel egyező hallgatói létszám. Így a területén ismét piacvezető lett Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi egyeteme – értékelt a BGE.
Országosan is legnagyobb létszámú szakok közé tartozik a BGE kereskedelem és marketing szakja 947 felvettel, majd a gazdálkodási és menedzsment következik 910 fővel, a nemzetközi gazdálkodás (732 fő), turizmus-vendéglátás (676 fő) és a pénzügy és számvitel (663 fő) előtt. Emellett kiemelkedő eredményeket hoztak a nem gazdasági alapszakok is: a gazdaságinformatikus 397, a nemzetközi tanulmányok 233, míg a kommunikáció és médiatudomány 212 felvett hallgatóval.
A BGE történetében páratlan, hogy mindegyik alapszakjára legalább 370 pont kellett az állami ösztöndíjhoz, míg minimum 300 pont az önköltséges képzéshez. A BGE állami ösztöndíjas hallgatóinak átlagos felvételi pontszáma 415 pont.
Ismét rekordévvel zártak a megújított mesterképzések: idén már közel 1000-en kezdik meg mesterszintű tanulmányaikat a BGE-n. A most induló legnépszerűbb mesterszakok a vezetés és szervezés mesterszak (130 fő), az ellátásilánc-menedzsment (95 fő), a közgazdásztanár (97 fő), a számvitel (85 fő) és a pénzügy (83 fő).
Idén először nyertek felvételt hallgatók a BGE új karaira, most ősszel a belvárosi Nemzetközi Gazdálkodás Karra 1912-en, a Marketing és Üzleti Kommunikáció Karra pedig 1329-en, míg a zuglói kampuszon a Menedzsment Karra 1288-an, a Pénzügy és Számvitel Karra 1228-an.
Több mint hétezer diákot vettek fel a Szegedi Tudományegyetemre
A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) 7343 hallgatót vettek fel az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Szakál Péter a szegedi Pont Ott Partin elmondta, az SZTE-re idén sikerrel felvételizők száma csaknem félezerrel több mint tavaly és – leszámítva a felvételi rendszer 2023-as megváltozásának évét – a legjobb adat az elmúlt bő egy évtizedben.
A felvettek közül 5962-en állami ösztöndíjasok, az SZTE ezzel teljes egészében kihasználta az államilag finanszírozott kapacitásait. Ezt a képzési területek közötti átcsoportosítás tette lehetővé, melynek köszönhetően több százzal nőtt a bölcsészettudományi képzésekre felvehetők létszáma, és lehetővé vált kisebb szakok, illetve tanári szakpárok elindítása a bölcsészet mellett a természettudományos területen is – emelte ki.
A felvettek száma alapján a legnagyobb képzési terület az orvos- és egészségtudomány 1125, a pedagógia 1102 fővel, valamint a bölcsészettudomány 971 új hallgatóval – tette hozzá Szakál Péter.
Az egyetem legnagyobb kara 1477 felvett hallgatóval ismét a Természettudományi és Informatikai Kar lett. A programtervező informatikus, a biológia, a mérnökinformatikus alapképzések továbbra is az egyetem legnépszerűbb szakjai közé tartoznak.
A felvételi eredmények alapján a soron következő pótfelvételi és külföldi felvételi után szeptemberben ismét csaknem kilencezer elsőéves hallgató érkezik az SZTE-re.
Felvételi rekord a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen
Minden eddigi várakozást és korábbi rekordot megdöntött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) idei felvételi eredménye: a csütörtök este nyilvánosságra hozott hivatalos ponthatárok mellett az intézmény 3933 hallgatót vett fel az általános felvételi eljárásban, amely a tavalyi 3295 főhöz képest is jelentős, csaknem 20 százalékos növekedést jelent – közölték.
A MATE nemcsak megőrizte dinamikus növekedését, de több stratégiai területen is komoly sikert ért el: agrár képzési területre több mint 200 fővel, műszaki képzési területre 100 fővel nőtt a felvettek száma. „Az egyetem tudatos és sikeres beiskolázási tevékenységének, minőségpolitikai céljainak köszönhetően gazdaságtudományok képzési területen is jelentős növekedést értünk el, ezen a területen 130 fővel nőtt a felvettek száma az előző évhez képest” – olvasható az összegzésben. Hasonlóan kimagasló eredményt ért el a pedagógusképzés is, csúcsot döntött 658 felvett hallgatóval.
Emellett az egyetem hagyományos, megkérdőjelezhetetlen vezető területe, az agrár képzési terület 1853 felvett hallgatóval vág neki a következő tanévnek. Művészeti és művészetközvetítési képzéseiken több mint 27 százalékkal nőtt a felvettek száma az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az idei felvételi eljárás kiemelkedő sikere az intézmény közlése szerint, hogy a MATE új képzései is hatalmas érdeklődés mellett indulnak el: Gödöllőn indul a biológia alapképzési szak, míg Kaposváron sikerrel startol el a gyógypedagógia-tanári mesterképzés. A szarvasi képzési helyen is bővül a portfólió: a mezőgazdasági mérnöki alapszak mellett indul a gépészmérnöki alapképzési szak levelező munkarendben.
Átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés a Semmelweis Egyetem képzéseire
Összesen 2286 fő nyert felvételt a Semmelweis Egyetem hat karára a most zárult általános felvételi eljárás keretében, ami öt százalékos létszámnövekedést jelent az előző évhez képest. 2086 fő állami ösztöndíjas, 218 fő önköltséges képzésre jutott be, ez öt százalékos létszámnövekedés tavalyhoz képest.
Az egyetem képzéseire átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés, de például fogorvosnak tizenegyszer annyian jelentkeztek, mint ahányan sikeresen bekerültek.
Az egyetem népszerűsége továbbra is kiemelkedő a továbbtanulók körében: a múlt évhez képest húsz százalékkal többen adták be jelentkezésüket a Semmelweis Egyetemre, és az orvos-egészségtudományi képzések területén szinte minden képzés esetében itt lett a legmagasabb a ponthatár – írták a ponthatárok kihirdetése után. Az állami ösztöndíjas alap és osztatlan képzések közül a legtöbb pontot az általános orvos szakhoz (423), a fogorvosszakhoz (419) és a gyógytornász szakhoz (391) kellett elérni.
Hermann Péter rektorhelyettes az intézmény közleményében emlékeztetett: az idei volt a harmadik év, hogy a felvételi eljárásnak szóbeli meghallgatás is része volt, amely fontos eleme annak, hogy a legkiválóbb és legrátermettebb hallgatók kerüljenek be az egyetemre.
Csaknem 2600 új hallgató az NKE-n
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) idén elnyerte Az Év Egyeteme 2026 díjat a sikeres felvételi kampányok kategóriájában. Az elismerést az idei jelentkezési adatok is alátámasztják: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2026-ban 10,5 százalékkal nőtt az egyetemre benyújtott jelentkezések száma. Az első helyen megjelölt NKE-s képzések száma ennél is nagyobb mértékben, 14,9 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy egyre többen választják az egyetemet elsődleges továbbtanulási célként – írták.
Az NKE képzéseire 2592 jelentkező nyert felvételt.
- Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon az angol nyelvű nemzetközi igazgatási alapképzésre kellett a legtöbb pont: a felvételhez legalább 425 pontot kellett elérni. A nappali, állami ösztöndíjas államtudományi osztatlan képzés ponthatára 380 pont volt.
- A Rendészettudományi Kar nappali alapképzései közül a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára volt a legnehezebb bekerülni, ahol 431 pontban határozták meg a ponthatárt. Szeptemberben első alkalommal indul el a tűzvédelmi mérnöki mesterképzés, amelyre legalább 70 ponttal lehetett felvételt nyerni.
- A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon a nappali, állami ösztöndíjas nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzés ponthatára 413 pont volt. Az állami légijármű-vezetői képzésre 382 ponttal lehetett bekerülni.
- Kiemelkedően magas ponthatárok születtek a Nemeskürty István Tanárképző Kar osztatlan tanárképzésein is: az angol nyelv és kultúra tanára, valamint a német nyelv és kultúra tanára szakpárra 449 ponttal, a magyar nyelv és irodalom szakos tanár, illetve a német nyelv és kultúra tanára szakpárra pedig 432 ponttal lehetett felvételt nyerni.
- A Víztudományi Kar nappali képzései közül az építőmérnöki alapképzésen alakult ki a legmagasabb ponthatár: erre a szakra legalább 368 pontot kellett elérni.
Rekord volt az idei év is
A felvi.hu adatai alapján a több mint 140 ezer idei jelentkezőnél ezek a szakok voltak a legnépszerűbbek:
- gazdálkodási és menedzsment: 4571
- általános orvos: 2792
- pszichológia: 2782
- jogász: 2653
- kereskedelem és marketing: 2633
- nemzetközi gazdálkodás: 2504
- ápolás és betegellátás: 2465
- mérnökinformatikus: 2357
- pénzügy és számvitel: 2007
- gépészmérnöki: 1716
A levelező és az önköltséges képzéseket is beleszámítva kicsit más a sorrend, mert akkor a gazdálkodási és menedzsment szakot a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia követi.
Az intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, összesen 20 350-et. A Debreceni Egyetemre 11 386-an, a Szegedi Tudományegyetemre 9360-an, a Pécsi Tudományegyetemre 8614-en, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre pedig 6484-en jelentkeztek.