Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette, hogy a kormány társadalmi konzutációt indít a KRESZ rövid távú módosítása kapcsán, miközben dolgoznak a KRESZ teljes átalakításán is. Az e-rollerek kérdésköre, a gyorshajtók, illetve közúton „verseznyzők” szankcipnálása mellett az átlagsebesség méréséről is megkérdezik az emberek véleményét.
Itt lehet véleményt nyilvánítani szeptember 1-ig: kormany.hu/kozlekedesbiztonsag.
„Az átlagsebességet mérő eszköz sebességet egyáltalán nem mér, hanem az eltelt időből és a távolságból számol. Vagyis, ad absurdum, olyan is lehetséges, hogy ha egy 10 kilométeres szakasz felén 300 kilométer/órával haladunk, a másik felén pedig csak 50-nel, akkor bőven belül tudunk maradni az adott sebességhatáron, pláne, ha még egy pihenőt is beiktatunk a két mérési pont között” – mondta az InfoRádióban Szécsényi Gábor, Az autó című szaklap főszerkesztője.
Nyugat-Európában, Ázsiában és a világ más országaiban már működnek ilyen rendszerek, és ezeket megismerve az autósok gyakran csinálják, hogy egyszerűen hamarabb térnek le az autópályáról, mert nem biztos, hogy minden lehajtónál van külön megfigyelő kamera – mondta a szakértő. Megjegyezte, Olaszországban ez a rendszer eléggé elterjedt, és aki rendszeresen jár oda autóval, az találkozhatott már a „Tutor” feliratú táblákkal. Ezek jelzik az átlagsebesség-mérést, és
gyakori, hogy ha valaki a jegykiadó és fizető pont között a rendszer számításai szerint túl gyorsan haladt, akkor automatikusan értesíti a rendőrséget is – ráadásul ehhez kamera sem kell.
Szécsényi Gábor szerint a legjobb megoldás a traffipaxokkal kiegészített átlagsebesség-mérés lenne, mert attól, hogy valaki jó átlagot teljesít, szakaszonként még hajthat gyorsan. Azaz ha a mért szakaszra pillanatnyi sebességet mérő kamerákat is helyeznek – ahogy azt Hollandiában is tették –, akkor akár két büntetést is kaphat egy autós: egyet az átlagsebességért, egyet pedig az aktuális gyorshajtásért.
Az autó című szaklap főszerkesztője elmondta, azon országok statisztikái alapján,
ahol már bevezették az átlagsebesség-mérést, csökkent a sérüléses balesetek száma, legalább a mért szakaszon.
Ez nem jelenti azt, hogy eltűntek a gyorshajtók, viszont a többi autós azért igyekszik az átlagon belül maradni, ezáltal pedig egyenletesebbé vált a forgalom, ennek köszönhetően pedig csökkent az utoléréses balesetek száma.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.