A nyári időszakban július derekától kiemelten figyelnünk kell az utakon, ilyentájt ugyanis az őzek üzekedése, a párzási időszak igen komoly veszélyforrás a közlekedésben a természet közelében.
Mint az InfoRádióban Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara szóvivője elmondta, ilyentájt az őzek sokkal mozgékonyabbak, nagyobb területet járnak be, és bizony napközben, fényes nappal is sokkal többet szaladgálnak, következésképp a közútra is sokkal gyakrabban tévedhetnek ki.
Az őz a legnagyobb egyedszámú és a legelterjedtebb nagyvadfajunk, nem lesz tekintettel az autósokra, nekünk kell figyelni, és nem is csak ott, ahol a vadveszélyt jelző táblát látjuk az út szélén – piros „macisajtban” fehér alapon fekete, ugró szarvas –, ha tehát rosszul belátható szakaszon közlekedünk, rossz látási viszonyok között, szürkületben, hajnalban, esőben, inkább lassítsunk le, a megengedett haladási sebesség egyébként sem a kötelező haladási sebességet jelenti.
És nem is csak a hegyekben, sűrűn erdős utakon haladókat érinti a probléma, ugyanis például a Balatonnál, ahol sok az ember, szintén jelen vannak az őzek.
Akik nyugodtabbak lehetnek, Földvári Attila intelmei szerint leginkább az autópályán haladók, ott ugyanis az autópálya-kezelőnek feladata, hogy biztosítsa azt, hogy a vad ne jusson fel az autópályára, ezt szolgálják a kerítések is az autópálya mentén, ugyanakkor 100 százalékos biztonságot ezek a kerítések sem jelentenek, lehajtóknál, felhajtóknál könnyen megjelenhetnek állatok.
Elismerte, a köztudatban az van, hogy ezek a balesetek ősszel mégis csak gyakoribbak, akkor van a vadászati főidény is, a közvélemény is ekkortól koncentrál jobban a vadkérdésre, de a helyzet az, hogy
a 7 ezer nagyvadgázolás 80 százalékában őz pusztul el vagy sebesül meg, ezek jelentős része pedig a nyári üzekedés idején történik.
„Való igaz, hogy a szarvasfélék, tehát a gímszarvas, illetve a dámszarvas párzási időszaka ősszel van, de a gím az, ami úgy viselkedik, hogy szintén nagyobb területen mozog és előfordulhatnak vadelütések, mégis sokkal kevesebb ilyen gázolás van” – hangsúlyozta, hozzátéve, nyilván a nagyobb testű szarvassal találkozva komolyabb baleset érhet minket, de az őzzel való találkozást is óvatossággal sokszor meg lehet előzni, el lehet kerülni.
A vadbalesetekről az InfoRádió Kovács Kázmért, az Autóklub biztosítási szakjogászát is megkérdezte. Szerinte a vadbaleset az egyik legkockázatosabb az autósok szempontjából, mert ha nem autópályán történik, akkor bizony nagyon nehéz azt a kárt, amit az autós elszenved – sokszor vétlenül – áthárítani akár a közútkezelőre, akár a vadásztársaságra.
„Erre nézve eléggé egyértelmű most már a bírói gyakorlat, hogy a vadásztársaság csak akkor felel, ha ráhajtotta esetleg az utat a vadra, vagy a vadetetőt közel helyezték el. Ezt egy vadászati naplóval lehet kérni, hogy a vadásztársaság kimentse a saját felelősségét, a közútkezelő pedig akkor felel, ha autópályán történik a vadelütés, mert ott már elsősorban a közútkezelő objektívhez közelítő felelősségét mondja ki a bíróság, ott már kerítéssel kell akadályozni a vad útra kerülését” – húzta alá Kovács Kázmér.
Hogy mennyire jellemző az, hogy autópályán is történnek ilyen balesetek, arról azt mondta, elég ritka, hogy vaddal kell a sztrádán találkozni, de nagyon súlyosak a következmények, ha mégis előfordul ilyen.
Aki balesetet szenved, illetve ilyet lát, az első tennivalója, hogy a rendőrséget és a közeli vadásztársaságot értesítse.
„A rendőrség már tudja a vadásztársaságnak a megjelölését és az elérhetőségét. A helyszínről mindenképpen
fényképfelvételek vizsgálata után fog a rendőrség arra a következtetésre jutni, hogy az ügyben következett balesetért esetleg felelős-e a járművezető”
– fejtegette Kovács Kázmér.
A cikk Barkóczi Bence interjúi alapján készült.