Magyar Péter példaként említette a gyors kormányalakítást, a hatezer milliárd forintnyi uniós forrásról, valamint a kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről szóló megállapodásokat, továbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a kekvák megszüntetésének kezdeményezését.
Sok fontos dologban tudtunk előrelépni, így talán az elégedettek az emberek is
– fogalmazott a miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban azt mondta: az előző kormánytól évekig azt hallgatták, hogy miért nem jönnek a pénzek, és ezért például Ukrajnát vagy az illegális bevándorlást hibáztatták, három hét alatt azonban kiderült, hogy a tiszta közéletről, a korrupció elleni fellépésről és az átláthatóságól van szó, „csupa olyan dologról, ami érdeke a magyar embereknek”.
A kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről elmondta, szakértői szintű megállapodás jött létre, az ukrán fél pedig magas szinten garanciát vállalt ezek átültetésére, és az ügy az uniós csomagba is bekerül. A kormányfő szerint ez óriási eredmény, főleg, hogy az előző kormány „hangos volt”, de „ezt sem akarták megoldani”.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a nem egyetemi kekvák augusztus 31-ig kerülnek vissza az államhoz, az egyetemiek pedig jövő év augusztus végéig. A felsőoktatás szereplőivel részletes szakmai egyeztetésre készülnek arról, hogyan működjenek tovább az egyetemek, nem az a cél, hogy „állami gyámság” alá kerüljenek – emelte ki Magyar Péter. Hozzátette, a kekvák megszüntetése nem jelenti azt, hogy az általuk ellátott feladatok megszűnnek, csak ezeket állami feladatként kell elvégezni, vigyázva a közpénzre.
A miniszterelnök szerint az utóbbi években sok-sok ezer milliárd forint közpénz vesztette el részben vagy teljesen közpénz jellegét, de – mint mondta – a magyar embereknek az az érdeke, hogy ez a pénz visszakerüljön az államhoz.
Magyar Péter beszélt az Integritás Hatóságról is, amely az EU „biztatására” jött létre, de nincsenek nagy hatáskörei, „béna kacsaként” próbált kivizsgálni ügyeket, ezért közös érdek, hogy kibővítsék a hatáskörét.
Magyar Péter közölte, akár két év börtönnel is büntethető lesz az, ha valaki szándkésoan, súlyosan valótlan vagyonnyilatkozatot tesz. Hozzátette, jóval erősebb lesz az Integritás Hatóság (IH) jogköre, vizsgálhatja a családtagok vagyonnyilatkozatait, bár azok nem kerülhetnek nyilvánosságra.
A hatóság megvizsgálhatja például azt is, hogy milyen forrásokból keletkezett 47 ingatlan és a batidai kastély Lázár Jánosnál. Ha nem elégedett a válaszokkal, hanem valami törvénytelenséget észlel, kezdeményezheti az Országgyűlésnél a képviselők, a minisztereknél az adott állami vezető elmozdítását – jegyezte meg.
Ha a miniszter nem mozdítja el az illetőt, akkor az IH a Kúriához, és ha az sem a javára dönt, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, kikényszerítheti az adott személy elmozdítását.
Beszélt arról is, hogy a tervezett jogszabálymódosítások szerint átláthatóak lesznek a magántőkealapok, mert „a magyar emberek alapvető elvárása, hogy ahol 2700 milliárd forint közpénz van, tudható legyen, aki a végső tulajdonos”.
A kormányfő azt mondta, a Visegrádi négyek (V4), az erős Közép-Európa visszaállítása a magyar külpolitika prioritása. „Sok hibája volt az utóbbi évek külpolitikájának, az egyik a magyar-lengyel szövetség, barátság veszélyeztetése és a Visegrádi négyek szoros egyeztetésének elmaradása” – vélte.
Varsói, bécsi, berlini és párizsi látogatása kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unió Magyarország legfontosabb gazdasági, Németország a legfontosabb kereskedelmi partnere, a legtöbb, Magyarországon munkahelyeket teremtő cég német, de a franciák és osztrákok is előkelő helyen vannak.
„A feladatunk az, hogy Közép-Európában sokkal szorosabb szövetségi rendszert hozzunk létre, nem csak a V4-ekkel, hanem Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával kibővülve” – jelentette ki, hozzátéve, hogy június 23-án a V4-ek miniszterelnökei Gödöllőn tárgyalnak majd az együttműködés folytatásról.
Kitért arra: az ukránok is áttörésként értékelték azt, hogy sikerült megállapodni az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosításáról. Leszögezte, nem látják szükségességét Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának. A szakértői megállapodás után a politikai megállapodás várat magára, reméli Beregszászon létrejön a találkozó, és megvalósul minden vállalása az ukrán félnek, ami „segíti a nehéz helyzetben élő nemzettestvéreinket a megmaradásban”.
Devizahiteles perek
Magyar Péter a devizahiteles perek rendezésének ügyéről szóló törvényjavaslatról azt mondta, „bölcs módosítás” született.
A kormányfő hangsúlyozta: a tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat nem a végleges megoldás, de időt lehet vele nyerni.
Ebben az ügyben átfogó jogalkotási folyamat indul az igazságügyi miniszter, a bankok, a devizahitelesek képviselői és a bíróságok képviselőivel.
Magyar Péter jelezte: a Tisza ezirányú javaslatát egyhangúlag fogadta el a parlament, és azok a képviselők is igen gombot nyomtak, akiknek ez eszébe sem jutott vagy korábban leszavaztak ilyen irányú javaslatokat.
A képviselői fizetések és a havi, fejenkénti hétmillió forintos képviselői költségkeret jelentős csökkentésével négy év alatt 50 milliárd forintot spórolhatnak az adófizetőknek – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte: örömteli volt, hogy a költségcsökkentésre irányuló javaslatot a parlament egyhangúlag szavazta meg. Az ellenzék nincs hozzászokva, hogy olyan javaslatok vannak, amelyek jobbító szándékúak és a magyar emberek érdekeit szolgálják.
A kérdés inkább az, hogy eddig miért nem lépték meg a képviselői fizetések csökkentését. „Elképesztő pénzszórás ment”
– fogalmazott.
Magyar Péter kiemelte, még sok olyan javaslatuk lesz, ami a takarékoskodásról szól.
Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a parlamentben újra vannak viták és a parlament újra ellenőrző funkciót lát el.
A Tisza-kormány egy sor javaslata arra irányul, hogy a fékek és ellensúlyok visszaépüljenek – emelte ki Magyar Péter.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése kapcsán kijelentette, hogy az egy ideológiai hivatal volt, amelynek működtetése évente hatmilliárd forintba került anélkül, hogy érdemi tevékenységet végzett volna és ezt szerinte a fideszes képviselők sem tudták megcáfolni.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról közölte: néhány napon belül benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot. Komoly „elvárás van a magyar emberekben”, hogy az utóbbi 15-20 év minden lopását, bűncselekményét kivizsgálják, s a közpénzeket szerezzék vissza - indokolta a javaslatot.
Arra a felvetésre, hogy a választók gyorsabb munkát reméltek, várnának el e téren, a miniszterelnök azt mondta:
bár a jogállam vagy a demokrácia „nem kér enni”, de időigényes.
A Fidesz által gyakorolt rendeleti kormányzás nélkül a jogalkotási folyamat hosszabb, továbbá a nyomozóhatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak is idő kell.
Akik viszont követik az eseményeket, láthatják, hogy „mennyi minden történt” már, így „érdemi döntések, felülvizsgálatok, átcsoportosítások”, készítik elő az új költségvetést, érkeznek az uniós források, beindítják a gazdaságot – sorolta.
Ezzel együtt „nem egy egyszerű feladat 16 év után felállítani egy új kormányt, visszahozni a szakembereket a kormányzásba, működtetni kell a közszolgáltatásokat és emellett kell rövid, közép, hosszú távú döntéseket hozni a kormányzásban. Mondhatnám, hogy türelmet kérünk, de nem, (…) nem kértem én sem 100 napot, és a kormányom sem, dolgozunk folyamatosan” – fogalmazott.
Ismét találkozna négyszemközt Sulyok Tamással
A kormányfő Rónai Egon műsorvezető azon felvetésére, miszerint a Sulyok Tamás eltávolításával kapcsolatos ügy láthatóan megállt, nemmel felelt. Hozzátette, hogy „erre adtak felhatalmazást a magyar emberek” és benne volt a Tisza Párt vállalásai között, hogy a jogállam leépítését csendben végignéző „bábok nem maradhatnak”.
Emlékeztetett arra, hogy beszélt Sulyok Tamással korábban, aki eleinte nyitottnak is bizonyult a kérésre, „aztán végül valamilyen oknál fogva” mégis ragaszkodott a székéhez.
Leszögezte: elszántsága mit sem változott, s mivel „szeretné megóvni a magyar jogállamot”, még egyszer meg fogja keresni a köztárasági elnököt, és meg fogja kérni, hogy négyszemközt üljenek le.
„Fogok vele még egyszer beszélni, lehet, hogy újdonságot is tudok neki mondani, és nagyon remélem, hogy meg tudunk állapodni”
– jelentette ki Magyar Péter, kitérve arra, hogy ha nem, akkor rövidesen el fognak járni az eredeti célnak megfelelően.
Arra a kérdésre, hogy igaz-e, miszerint Sulyok Tamást Rost Andrea operaénekes, a Tisza Párt országgyűlési képviselője követheti a köztársasági elnöki székben, Magyar Péter úgy felelt: nincs jelöltje, s egyelőre a Tisza Pártnak sincs, egyben attól is függ a jelölés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Ezzel együtt az embereket szeretnék bevonni a folyamatba, mert „úgy van ennek értelme” – fűzte hozzá.