A politikus a miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: hazánk számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció, mint nagyon fontos portfólió elemek.
Tanács Zoltán célként jelölte Észtország mintájára egy olyan digitális állam teremtését, amely
- tényleg megkönnyíti az állampolgárok életét,
- ahol lehetőleg nem kell mindig sokszor beadni ugyanazt a személyes információt egy-egy ügyintézésnél,
- és ahol szolgáltatóként lehet tekinteni az államra.
„Gondoljanak úgy egy jövőbeli állami szolgáltatásra, mintha a Revolutot vagy a Booking.com-ot használnák. (…) Egyszerű, kényelmes, gyors, olcsó és fájdalommentes” – emelte ki a miniszterjelölt. „Ettől még nagyon messze vagyunk” – mondta a miniszterjelölt, aki feladatnak jelölte meg, hogy ide eljusson el az ország.
A minisztérium portfóliójába tartozó digitalizációval kapcsolatban Tanács Zoltán azt mondta: Magyarország ezen a téren már sok eredményt elért, az elmúlt 10 évben például az Európai Unióban már kilencedik helyen áll a digitális kormányzati indexben. Ennek az elsődleges oka, hogy az alapinfrastruktúra kifejezetten jó színvonalú, azonban az erre épülő szolgáltatások nem megfelelőek – mutatott rá.
A miniszterjelölt szerint nagyon sok problémával terhelt a kormányzati informatika.
A legfontosabb gondok közé tartozik, hogy rengeteg állami nyilvántartás létezik, melyek nem működnek egymással összehangoltan.
Tanács Zoltán az állami informatika problémájának nevezte azt is, hogy a digitális állam kialakításának területe az elmúlt időszakban a visszaélések terepévé vált. Az informatikai közbeszerzések keretrendszerén több mint háromezer milliárd forint folyt keresztül az elmúlt időszakban, ezek óriási korrupcióval terhelt, rosszul elköltött pénzek voltak – hangsúlyozta.
A kiberbiztonsággal kapcsolatban a miniszterjelölt kiemelte: alapvető sztenderdeket nem tartanak be az állami informatikában, ami nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz magában és veszélyezteti a magyar állampolgárok különböző személyes adatait. A kiberbiztonság terén ezért nagyon fontos előrelépésre van szükség, ennek a minisztériumnak ez is feladata lesz – tette hozzá.
Tanács Zoltán beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, ezért a technológiához a digitális államnak „ésszel, felelősségteljesen kell hozzáállnia”.
A tudománypolitikával, innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban a miniszterjelölt úgy fogalmazott, hogy ezeken a területeken „hazánk sajnos nem áll jól”, mivel az Európai Unió országai átlagosan a GDP 2 százalékát, Magyarország azonban a nemzeti össztermékének csak 1,3 százalékát költi erre.
„Erőforrások nélküli, kicsi ország vagyunk, nincsenek ásványkincseink, nekünk a legfontosabb értékünk a tudás és a szellemi kapacitás” – hívta fel a figyelmet Tanács Zoltán, aki
az egyik legfontosabb célnak a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg növelését nevezte.
Mint mondta, a kormányzati ciklus végéig a magyar GDP 2 százalékára kell növelni a szektor támogatását, hosszabb távon pedig a 3 százalék feletti érték a cél.
A miniszterjelölt kiemelte: kutatni, tudományt művelni az ország érdekében úgy lehet, hogy ha több a forrás és stabilitás, kiszámítható légkör van a szektorban.
Hozzátette:
pénteken találkozni fog Pósfai Mihállyal, a Magyar Tudományos Akadémia leendő elnökével, majd a kutatóintézetek vezetőivel,
és meghallgatja a véleményüket a kutatóhálózat működésének átalakításáról.
Tanács Zoltán hangsúlyozta: minden fontos kormányzati döntésbe be akarja vonni a jövőben a tudomány képviselőit, és rendszeres párbeszédet kíván fenntartani a tudományos közösséggel.
A meghallgatáson a bizottság tagjai többek között a mesterséges intelligencia hatásáról, a digitális gyermekvédelemről, valamint a túlárazott informatikai szerződésekről kérdezték a jelöltet.
Máthé Zsuzsa (KDNP) az iskolai okoseszközhasználatról, Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) pedig arról kérdezett, hogy mikor tervezik a mesterséges intelligencia használatának fokozásával a bürokráciát csökkenteni.
Gyömbér Dávid (TISZA) azt kérdezte, hogy a miniszterjelölt tervezi-e „állhatatossági audit kezdeményezését” az elmúlt 8-10 év legnagyobb állami IT-beszerzéseiről, Rózsahegyi Áron (Tisza) pedig a Külügyminisztérium szerverének jövőbeli védelméről érdeklődőtt.
A kérdésekre válaszolva Tanács Zoltán a Külügyminisztérium szerverét ért támadásokkal kapcsolatban azt mondta: maximális kiberbiztonság nincsen, azonban „mindig tanulni kell a hibákból”, az állami intézmények képességeit a kiberbiztonság területén meg kell erősíteni.
A miniszterjelölt kiemelte: át kell alakítani a rosszul működő közbeszerzési rendszert az informatikai szolgáltatások esetében, és gyorsítani kell az informatikai beszerzések rendszerét.
Tanács Zoltán hangsúlyozta, mindent meg kell tenni, hogy a gyermekek a digitális térben védettek legyenek, azonban a területen a konkrét kérdések eldöntéséért az oktatási tárca fog felelni.
A mesterséges intelligencia használatáról szólva a miniszterjelölt
célként jelölte meg, hogy minél előbb legyen ingyenes, biztonságos, állami alkalmazottak által is használható, központilag megszervezett MI-hozzáférés.
A bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését.