- Bóna Szabolcs: a magyar földet hazai kézben kell tartani, a boltokban növelni kell a magyar termékek arányát
- Tanács Zoltán: az állam legyen olyan egyszerű digitálisan, mint a Revolut vagy a booking.com
- Hegedűs Zsolt jövendő egészségügyi miniszter máris komoly ígéreteket tett
- Vitézy Dávid jövendő közlekedési miniszter máris fontos bejelentést tett
- Kapitány István a parlamenti bizottság előtt: marad a lakossági rezsicsökkentés, nem válunk le teljesen az orosz energiáról
- Orbán Anita jövendő külügyminiszter a parlamenti bizottság előtt: a béke pártján állunk, nem küldünk se katonákat, se fegyvert Ukrajnába
- Beindul az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program
Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: a honvédelem nemzeti ügy, és bízik benne, hogy a honvédelem nemzeti minimum lesz, és úgy tudják folytatni a haderő fejlesztését, hogy azzal elégedett legyen a társadalom minden rétege.
A jelölt a legfontosabb feladatának
- a szövetségesek bizalmának helyreállítását,
- a katonák moráljának visszaállítását,
- élet- és munkakörülményeik javítását és
- a teljes illetményrendszer átdolgozását
nevezte meg.
Ruszin-Szendi Romulusz a fiatalítással kapcsolatban arról is beszélt: vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most
visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar.
Aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében – emelte ki.
A miniszterjelölt közölte: a szövetségesek bizalma devalválódott az elmúlt években, ezért vissza kell állítani azt a honvédelem területén is. Hozzátette: az előző kormány „hátrahagyta” a honvédokat, olyan jogszabályokat hozott, amelyek nem vették figyelembe az évszázados szolgálati kultúrát, ami addig erősítette, bevethetővé tette a katonát.
Példaként azt mondta: büntetett előéletű ember és külföldi is lehet Magyarországon katona, és rendfokozatot lehet vásárolni.
A magyar katonák morálja, önbizalma megtört, mert indoklás nélkül bárkitől meg lehet szabadulni. A kialakult illetménykülönbségek is ártottak a morálnak – jelentette ki Ruszin-Szendi Romolusz.
Szólt arról is, a korábbi vezetés szerint az utánpótlás azon múlik, mennyi óriásplakátot tesznek ki, miközben „a legjobb toborzó az elégedett katona”, ezért azon dolgoznak majd, hogy ezt visszaállítsák, ennek pedig része a katonák élet- és munkakörülményeinek fejlesztése is.
Elmondta:
a korábbi vezetés a hadiipar jelentős részét kiszervezte magáncégekbe, amelyekben nem csak a „szövetségeseink” a tulajdonosok és befektetők, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megrendült.
Azokat a külföldi missziókat, amelyek jók Magyarországnak, folytatják, de „Csádba nem megyünk, az biztos”; a csádi misszió ügyét kivizsgálják.
Hozzátette: a haderőfejlesztés fókuszába az embert helyezik, visszaépítik a védelmi ipar rezilienciáját, a haderőfejlesztés hangsúlyát a magyar kis- és középvállalkozásokra helyezik, és előtérbe kerül a kettős – katonai és polgári – felhasználású eszközök rendszeresítése.
Áttekintik a szerződéseket, hogy a beszerzések ne legyenek túlárazottak, ne „az oligarchák zsebeit tömjék”, és valóban Magyarország képességeit erősítsék.
Fontosnak nevezte a kiberfenyegetés elleni fellépést.
Ruszin-Szendi Romolusz elmondta: a modern eszközök nem jelentenek semmit, ha nincs, aki üzemelteti azokat, ezért vissza kell adni a katonák megbecsülését,
ki kell vezetni a szolgálati kultúrát semmibe vevő jogszabályokat és a teljes illetményrendszert át kell dolgozni.
Mint mondta, az előző kormányzat 2012-ben szerzett jogokat vett el a katonáktól, de a Tisza-kormány ezeket a jogokat visszaadja, továbbá megváltoztatják azt a jogszabályt, amely alapján eddig nem volt visszaút a honvédséghez.
Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva elmondta, a Zrínyi 2026 program idén véget ér, és nem akar új programot hirdetni, a haderőfejlesztésnek – figyelemmel a technikai fejlődésre – folyamatosnak kell lennie.
A honvédek jogállásáról szóló jogszabálynak törvénynek kell lennie, nem kormányrendeletnek, mert csak a törvény védi meg a katonát attól, hogy ne legyen kitéve politikai tisztogatásnak, ahogyan az 2023-ban történt
– mondta. A leendő miniszter közölte: hisz a kollektív bölcsességben, és abban, hogy az érintettek bevonásával jobb törvény alapjait teremtik meg, már az új költségvetés elfogadása előtt.
Takács Árpád (Fidesz) kérdésére elmondta, Magyarország rendkívül büszke lehet a tartalékos rendszerre, jelenleg több 12 ezren vannak, de mobilitásuk nem üti meg az elvártat, ezért fejleszteni kell többek között az egyéni harcászati felszerelésüket, normális kiképzést kell biztosítani számukra, hogy ne csak „minél nagyobb számot mondhassunk be”. Bővíteni szerezné a katonai középiskolák rendszerét, is amely egyfajta belépő a tartalékos és hivatásos rendszerbe.
Közölte:
marad a minisztériumtól független vezérkar, és miniszterként nem a Várban, hanem a tárca régi, Balaton utcai épületében fog dolgozni.
Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére válaszolva közölte: egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia-laktanya visszanevezése Petőfi-laktanyává, erre már a héten sor kerülhet.
A miniszterjelölt azt mondta, tudomása szerint sok csalódott katona adta be leszerelési kérelmét, de tőlük türelmet kért, amíg megvalósítják az intézkedéseiket.
A miniszterjelölt az ülésen elmondta azt is, nem igaz, hogy elvették volna altábornagyi rendfokozatát. Nem jelentette be, kikkel kíván együtt dolgozni, de az ülésen mellette ült Tompa Enikő, a Tisza párt debreceni képviselője.
A „luxusvilláról”, amelyet vezérkari főnökként használt, azt mondta, indokolt egy ilyen épület, de kivizsgálják, ki írta alá a vele kapcsolatos szerződést. Jelezte, családi címerét „kifizeti és elviszi” a kompromittálódott épületből.
Szólt arról is, neki nem adatott meg az átadás-átvételi ceremónia, amikor eltávolították a vezérkari főnöki beosztásából, de a jelenlegi vezérkari főnök ezt megkapja.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Novák Előd nem szavazatával, Simicskó István és Takács Árpád tartózkodásával támogatta a testület.