Pósfai Gábor: „nem rendőrminiszter szeretnék lenni”

Olyan intézményi környezet kialakítására tett ígéretet a belügyminiszter-jelölt hétfői, nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán, amelyben a szakemberek politikai nyomás nélkül, törvényesen, professzionálisan és kiszámítható keretek között dolgozhatnak.

Pósfai Gábor kinevezés előtti meghallgatásán kijelentette: nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani.

Egy demokratikus államban a miniszter feladata nem az, hogy jobban akarjon érteni a szakmához a szakértőknél. Az elmúlt másfél évtized egyik legsúlyosabb tévedése éppen az volt, hogy a politika elkezdte saját maga alá rendelni a szakmai rendszert – mondta, hozzátéve: ő maga az intézményi autonómiában hisz.

A nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek rendkívüli jogosítványai kizárólag akkor elfogadhatók, ha működésük törvényes, szakmai, arányos és politikailag semleges. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája éppen a semlegesség hiánya volt, de ez nem a területen dolgozó szakemberek felelőssége, hanem a politikai vezetésé – mutatott rá.

A magyar állam működésében egyre több területen mosódtak össze a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok, a nemzetbiztonság és rendvédelmi eszközök

– mondta Pósfai Gábor.

A következő években tehát összefoglalva olyan működési kultúrát kívánunk kialakítani, ahol a szakmai lojalitás fontosabb a politikai lojalitásnál, az intézmények a törvényeket szolgálják és a hivatásos állomány kiszámítható pályaképet kap.

A Belügyminisztérium következő évének egyik legfontosabb feladataként az intézményi integritás és az alkotmányos államvédelem megteremtését jelölte meg. Ez a gyakorlatban a szakmai döntéshozatal autonómiájának megerősítését, a felelősségi láncok egyértelműsítését, a belső jogszerűségi és ellenőrzési mechanizmusok újraépítését, valamint a politikai és operatív szintek világos szétválasztását jelenti majd – fűzte hozzá.

Kiemelte azt is, hogy a demokratikus ellenőrzés nem lehet akadálya a hatékony nemzetbiztonsági működésnek, hanem annak előfeltétele. Ezért erősíteni kívánják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési szerepét, rendszeres szakmai tájékoztatást biztosítanak és növelni fogják az intézményi átláthatóságot – tett ígéretet.

Fontos feladatként beszélt a hivatásos állomány megbecsüléséről is, stabil életpályamodelleket, kiszámítható szolgálati viszonyokat és szakmai előmeneteli lehetőségeket ígérve.

Szólt arról is: az előző ciklusban a polgári titkosszolgálatok ellenőrzését a "propagandamisztérium" alá rendezték.

Ki kell vizsgálni, hogy az előző kormány valóban a saját állampolgárai és a Tisza Párt ellen fordította-e az őket védő hivatalokat a saját hatalmának megőrzése érdekében

– kezdeményezte.

A tárca jelentős átalakításra szorul. A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen – összegzett.

A legfontosabb szervezeti változás a mesterségesen túlduzzasztott minisztérium oda nem illő államtitkárságainak „rehabilitálása” és visszaszervezése a saját szakterületek szerinti minisztériumokhoz

–mutatott rá.

Az új struktúrában ugyanakkor

a belügyi tárcához kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül a sportolói portfólió is.

Néhány konkrét feladatot megjelölve elmondta,

• kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus szoftverhez kötődő lehallgatási botrányt,
• nemzetbiztonsági ellenőrzés után nyilvánosságra hozzák a 2010 óta elrendelt politikailag motivált titkos megfigyeléseket,
• továbbá az ügynökaktákat is.

Képviselői kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor elmondta, a szolgálatok iránti bizalom helyreállítását a civil kontroll és a nyilvánosság erősítésével tervezi megvalósítani.

Az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz fog tartozni, a Nemzeti Információs Központról még nem született döntés, de a más tárcához tartozó szolgálatokkal is folyamatos lesz az információmegosztás - jelezte, hozzátéve: a kiberbiztonság több tárca megosztott felelőssége lesz.

Elmondta azt is, hogy

fenntartják a déli határkerítést, és szigorúan fellépnek az illegális migráció ellen.

Úgy értékelt, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) által képviselt technikai tudásra és felszereltségre szükség van, itt semmilyen elhamarkodott lépés nem várható.

A rendvédelmiek béremeléséről szólva úgy fogalmazott, „azt sem tudjuk, mi van a kasszában”, ennek ellenére a legfontosabb prioritásként a rendvédelmi dolgozók megbecsültségének helyreállítását jelölte meg, beleértve a béremelést is.

Elmondta azt is, hogy

a társasági adóból (tao) nyújtott támogatások rendszerének célja jó, de a rendszerben rengeteg anomália van, ezeket felülvizsgálják. Az erre a területre fordított összeg továbbra is rendelkezésre áll majd, de jóval átláthatóbban, nagyobb figyelmet fordítva a tömegsportra

– közölte.

Kitért arra is, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkezik, és nem marad a Tisza Párt operatív vezetője.

A bizottság 6 igen, 1 nem, 2 tartózkodással támogatta Pósfai Gábor miniszterré történő kinevezését.

A Belügyminisztérium feladata biztonságot teremteni úgy, hogy közben megőrizzük a szabadságot és a jogállamot – erről már a Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt beszélt Pósfai Gábor.

Emlékeztetett: a Tisza Párt a választásokon a működő és emberséges Magyarország megteremtésére tett ígéretet, ezen belül saját feladatát a belügyi tárca feladatainak újraszervezésében és a minisztérium eredeti szerepének helyreállításában jelölte meg.

A választási eredmények üzenete világos és egyértelmű: a kommunista rendszer bukása óta a szavazók ilyen erős mandátummal még egy pártot sem ruháztak fel kormányzati felelősséggel Magyarországon – közölte. Hozzátette: a rendszerváltást békésen, felelősségteljesen, az embereket egyenlő félként tisztelve és szolgálva kell végrehajtani, hogy minél hamarabb helyreálljon a társadalmi igazságérzet, és hogy végre az egyenlő lehetőségeket biztosító kormányzás segíthesse a polgárok boldogulását.

Elmondása szerint az új kormány új struktúrában kezdi működését, csúcsminisztériumok nélkül. A Belügyminisztérium a magyar állam egyik legnagyobb és legösszetettebb szervezete, egyszerre felel a közbiztonságért, a rendvédelemért, a katasztrófavédelemért, a határvédelemért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a nyilvántartási rendszerek működéséért és mindenekelőtt a magyar emberek mindennapi biztonságérzetéért – sorolta.

Ezen a területen mára bizalmi és működési válság alakult ki, a regisztrált bűncselekmények száma emelkedett, súlyos létszámhiány alakult ki a rendőrségénél, az átlagéletkor jelentősen nőtt, a technikai felszereltség romlott – figyelmeztetett.

A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen

– összegzett. A legfontosabb szervezeti változás a mesterségesen túlduzzasztott minisztérium oda nem illő államtitkárságainak „rehabilitálása” és saját szakterületek szerinti minisztériumokhoz való visszaszervezése – mutatott rá.

Az új struktúrában ugyanakkor a belügyi tárcához kerül

• az Alkotmányvédelmi Hivatal és
• a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül
• a sportolói portfólió is.

A Belügyminisztérium előtt álló legfontosabb feladat egy működőképes intézményi kultúra helyreállítása: olyan rendszerre van szükség, ahol a szakmai döntéseket szakmai alapon hozzák meg, a hivatásos állomány kiszámítható életpályát kap, a teljesítményt mérik és elismerik, a politikai lojalitás helyét pedig ismét a szakmai minőség veszi át – szögezte le.

Hozzátette: kiszámítható bérrendszert vezetnek be, szolgálatilakás-programot indítanak, korszerűsítik az eszközparkot, csökkentik az adminisztratív túlterhelést és megerősítik a helyi kapitányságok szakmai autonómiáját. Jelenleg nem térhet vissza az állományba az, aki egyszer már leszerelt, ezen változtatni kell – jelezte.

Kiemelt célként szólt a jogállami működés helyreállításáról is. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következménye ugyanis a nyomozóhatóságba vetett bizalom megrendülése: a Pegasus-ügy, a korrupciós ügyek politikai érzékenység szerinti kezelése, a leállított vagy el sem indított nyomozások azt az érzetet alakították ki az országban, hogy a törvény alkalmazása nem minden esetben egyforma - mondta.

Ezért helyreállítják a nyomozóhatóságok politikamentes működését, megerősítik az intézményi ellenőrzési mechanizmusokat, megszüntetik a politikai beavatkozás lehetőségét és átláthatóbb működést alakítanak ki a nemzetbiztonsági szolgálatoknál – közölte.

Szólt arról is, hogy megerősítik a rendőri jelenlétet a jelenleg rossz közbiztonságú körzetekben, és csökkentik a bűncselekmények számát, de nem a statisztikák kozmetikázásával.

Nemzetbiztonsági átvilágítást követően nyilvánosságra hozzák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóját, kivizsgálják és a nyilvánosság elé tárják a Pegasus szoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány minden részletét, nemzetbiztonsági ellenőrzés után nyilvánosságra hozzák a 2010 óta elrendelt politikailag motivált titkos megfigyeléseket, illetve felderítik az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, független parlamenti vizsgálóbizottsággal és szakértők bevonásával - mondta.

Hozzátette: szigorúan és következetesen lépnek fel az illegális migráció ellen, fenntartják a déli határkerítést, sőt megerősítik a határ védelmét, nem engednek szabadon elítélt bűnözőket és embercsempészeket, felszámolják a bevándorlásra épülő üzleteket, megszüntetik a letelepedési kötvények nemzetbiztonsági szempontból veszélyes rendszerét.

Kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor elmondta, a béremelésekkel kapcsolatban az átadás-átvétel után néhány hónappal konkrét tervet mutat be a teljes ciklusra, ennek részeként igazságosan rendezik a fegyverpénzek és a szolgálati nyugdíjak kérdését is.

A vezetői pozíciók megszaporodásával szervezeti átvilágítást ígért, és elmondta azt is, hogy

a jövőben mindenki szabadon gyülekezhet, aki betartja a törvényeket.

A nemzetbiztonsági szolgálatok terén osztott intézményrendszer áll fel, de szoros információmegosztást terveznek a tárcák és szolgálatok között – jelezte, kitérve arra is, hogy ki kell vizsgálni, felhasználták-e ellenzéki pártok ellen a szolgálatokat.

Pósfai Gábor tájékoztatott arról is, hogy a drogstratégia fő felelőse a szociális tárca lesz, a rendőrségnek azonban keményen fel kell lépnie a drogterjesztők ellen.

Elmondta azt is, hogy miniszterként minél többet szeretne „terepen” lenni, és megismerni a valós helyzetet, ennek során találkozni az érdekvédelmi szervezetekkel, kikérni az állomány véleményét.

A bizottság 6 igen és 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Pósfai Gábor miniszteri kinevezését.