- Tarr Zoltán: módosulni fog a választási törvény
- Bóna Szabolcs: a magyar földet hazai kézben kell tartani, a boltokban növelni kell a magyar termékek arányát
- Tanács Zoltán: az állam legyen olyan egyszerű digitálisan, mint a Revolut vagy a booking.com
- Hegedűs Zsolt jövendő egészségügyi miniszter máris komoly ígéreteket tett
- Vitézy Dávid jövendő közlekedési miniszter máris fontos bejelentést tett
- Kapitány István a parlamenti bizottság előtt: marad a lakossági rezsicsökkentés, nem válunk le teljesen az orosz energiáról
- Orbán Anita jövendő külügyminiszter a parlamenti bizottság előtt: a béke pártján állunk, nem küldünk se katonákat, se fegyvert Ukrajnába
- Beindul az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program
Olyan intézményi környezet kialakítására tett ígéretet a belügyminiszter-jelölt hétfői, nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán, amelyben a szakemberek politikai nyomás nélkül, törvényesen, professzionálisan és kiszámítható keretek között dolgozhatnak.
Pósfai Gábor kinevezés előtti meghallgatásán kijelentette: nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani.
Egy demokratikus államban a miniszter feladata nem az, hogy jobban akarjon érteni a szakmához a szakértőknél. Az elmúlt másfél évtized egyik legsúlyosabb tévedése éppen az volt, hogy a politika elkezdte saját maga alá rendelni a szakmai rendszert – mondta, hozzátéve: ő maga az intézményi autonómiában hisz.
A nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek rendkívüli jogosítványai kizárólag akkor elfogadhatók, ha működésük törvényes, szakmai, arányos és politikailag semleges. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája éppen a semlegesség hiánya volt, de ez nem a területen dolgozó szakemberek felelőssége, hanem a politikai vezetésé – mutatott rá.
A magyar állam működésében egyre több területen mosódtak össze a pártpolitikai érdekek, az állami jogosítványok, a nemzetbiztonság és rendvédelmi eszközök
– mondta Pósfai Gábor.
A következő években tehát összefoglalva olyan működési kultúrát kívánunk kialakítani, ahol a szakmai lojalitás fontosabb a politikai lojalitásnál, az intézmények a törvényeket szolgálják és a hivatásos állomány kiszámítható pályaképet kap.
A Belügyminisztérium következő évének egyik legfontosabb feladataként az intézményi integritás és az alkotmányos államvédelem megteremtését jelölte meg. Ez a gyakorlatban a szakmai döntéshozatal autonómiájának megerősítését, a felelősségi láncok egyértelműsítését, a belső jogszerűségi és ellenőrzési mechanizmusok újraépítését, valamint a politikai és operatív szintek világos szétválasztását jelenti majd – fűzte hozzá.
Kiemelte azt is, hogy a demokratikus ellenőrzés nem lehet akadálya a hatékony nemzetbiztonsági működésnek, hanem annak előfeltétele. Ezért erősíteni kívánják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési szerepét, rendszeres szakmai tájékoztatást biztosítanak és növelni fogják az intézményi átláthatóságot – tett ígéretet.
Fontos feladatként beszélt a hivatásos állomány megbecsüléséről is, stabil életpályamodelleket, kiszámítható szolgálati viszonyokat és szakmai előmeneteli lehetőségeket ígérve.
Szólt arról is: az előző ciklusban a polgári titkosszolgálatok ellenőrzését a "propagandamisztérium" alá rendezték.
Ki kell vizsgálni, hogy az előző kormány valóban a saját állampolgárai és a Tisza Párt ellen fordította-e az őket védő hivatalokat a saját hatalmának megőrzése érdekében
– kezdeményezte.
A tárca jelentős átalakításra szorul. A Belügyminisztérium legyen végre Belügyminisztérium, csak annyi feladatot végezzen, amelynek ellátására alkalmas, de azokat lássa el tisztességesen – összegzett.
A legfontosabb szervezeti változás a mesterségesen túlduzzasztott minisztérium oda nem illő államtitkárságainak „rehabilitálása” és visszaszervezése a saját szakterületek szerinti minisztériumokhoz
–mutatott rá.
Az új struktúrában ugyanakkor
a belügyi tárcához kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, ezen felül a sportolói portfólió is.
Néhány konkrét feladatot megjelölve elmondta,
- kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus szoftverhez kötődő lehallgatási botrányt,
- nemzetbiztonsági ellenőrzés után nyilvánosságra hozzák a 2010 óta elrendelt politikailag motivált titkos megfigyeléseket,
- továbbá az ügynökaktákat is.
Képviselői kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor elmondta, a szolgálatok iránti bizalom helyreállítását a civil kontroll és a nyilvánosság erősítésével tervezi megvalósítani.
Az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz fog tartozni, a Nemzeti Információs Központról még nem született döntés, de a más tárcához tartozó szolgálatokkal is folyamatos lesz az információmegosztás - jelezte, hozzátéve: a kiberbiztonság több tárca megosztott felelőssége lesz.
Elmondta azt is, hogy
fenntartják a déli határkerítést, és szigorúan fellépnek az illegális migráció ellen.
Úgy értékelt, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) által képviselt technikai tudásra és felszereltségre szükség van, itt semmilyen elhamarkodott lépés nem várható.
A rendvédelmiek béremeléséről szólva úgy fogalmazott, „azt sem tudjuk, mi van a kasszában”, ennek ellenére a legfontosabb prioritásként a rendvédelmi dolgozók megbecsültségének helyreállítását jelölte meg, beleértve a béremelést is.
Elmondta azt is, hogy
a társasági adóból (tao) nyújtott támogatások rendszerének célja jó, de a rendszerben rengeteg anomália van, ezeket felülvizsgálják. Az erre a területre fordított összeg továbbra is rendelkezésre áll majd, de jóval átláthatóbban, nagyobb figyelmet fordítva a tömegsportra
– közölte.
Kitért arra is, hogy csak magyar állampolgársággal rendelkezik, és nem marad a Tisza Párt operatív vezetője.
A bizottság 6 igen, 1 nem, 2 tartózkodással támogatta Pósfai Gábor miniszterré történő kinevezését.