Az NMHH felmérése alapján a magyar háztartások 85 százaléka rendelkezik valamilyen internetszolgáltatással. A felhasználók döntő többsége, több mint 70 százaléka mindkét technológiát – a vezetékest és a mobilhálózatot is – egyszerre veszi igénybe, és mindössze 8 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag mobilinternetet használnak. Bár a vezetékes előfizetések aránya a 2020-as évek elejére már elérte a 75 százalékot, a mobilinternet elterjedése ennél is gyorsabbnak bizonyult: 2025-re már többen vették igénybe ezt a technológiát, mint az otthoni szolgáltatásokat.
Mindezek ellenére a mobilinternet nem a vezetékes kapcsolat alternatívájaként, hanem egyfajta kiegészítőjeként van jelen a mindennapjainkban:
a mobilnetet használó háztartások több mint 90 százaléka ugyanis mobil hangszolgáltatással és okostelefonnal kombinálva használja az előfizetését,
így a szolgáltatás nem a lakóhelyhez, hanem kifejezetten a felhasználóhoz kötődik. Az úgynevezett nagy képernyős, nem telefonhoz kötött mobilinternet továbbra is kevésbé elterjedt, és csupán a mobilinternetre előfizető háztartások 8 százaléka használ ilyet.
A vezetékes internet tartós népszerűségét elsősorban annak kedvező ára és a korlátlan adatforgalom lehetősége magyarázza. 2025-ben a háztartások
- átlagosan 5700 forintot költöttek otthoni internetre,
- míg egy mobilinternetet is tartalmazó mobiltelefon-előfizetés jellemzően 7100 forinttal növeli a kiadásokat.
A különböző szolgáltatások legtöbbször össze is kapcsolódnak az előfizetéseknél: a háztartások 79 százaléka csomagban fizet elő a vezetékes internetre, így annak esetleges lemondása megemelné a többi szolgáltatás – például a televízió vagy a vezetékes telefon – költségeit. A mobilinternet korlátai is jól látszanak az adatokból, hiszen míg a vezetékes net szinte korlátlan, a mobil-előfizetéseknek csupán harmada biztosít korlátlan belföldi adatkeretet. Emiatt a mobilnet-felhasználók 35 százalékánál fordult már elő, hogy a vizsgált három hónap során elfogyott az adatkerete.
A kutatás eredménye cáfolja azt a feltételezést, hogy a kizárólag mobilinternetet használók a tehetős, modern életmódot folytató rétegből kerülnének ki.
A választást sokkal inkább a háztartás mérete és pénzügyi helyzete befolyásolja: az egyszemélyes háztartások 17 százaléka éri be kizárólag mobilnettel, míg a három- vagy többfős családoknál ez az arány mindössze 1 százalék. Az egzisztenciális helyzet is meghatározó, hiszen a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 16 százaléka használ kizárólag mobilnetet, szemben a felső negyed 3 százalékos arányával.
A sávszélesség-igényes szolgáltatások, mint például az egyre népszerűbb streaming, szintén a vezetékes net mellett szólnak, az ilyen előfizetők körében a kizárólag mobilnetet használók aránya még a fél százalékot sem éri el.
A kutatás egyik fontos megállapítása szerint a mobilinternet kizárólagos használata elsősorban nem a magasan képzett, jómódú, mobil életformát élő „digitális nomádokra” jellemző, hanem inkább azokra, akik nem tudják megfizetni az otthoni internetet.
A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó Gergő készítette.