Magyarország és az Európai Unió viszonya az elmúlt években egyáltalán nem volt felhőtlen. Most az első visszhangok és üzenetek Brüsszelből igencsak pozitívak, csakúgy, mint az uniós tagállamok vezetőinek a reakciói.
Már két egyeztetés is zajlott a Tisza Párt elnöke és az Európai Bizottság elnöke között a prioritásokról, a legsürgetőbb feladatokról, illetve érkezik is Budapestre egy uniós bizottság, hogy tárgyaljon az uniós forrásokról, a visszatartott vagy felfüggesztett uniós pénzekről.
Gálik Zoltán, a Corvinus egyetemi docense szerint ahogy a külpolitikában általában nagy változás várható, úgy az Európa-politikában is korszakváltáshoz ér az ország, és az elmúlt mintegy 16 évben megszokott konfrontatív Európa-politikát fel fogja váltani egy, az Európai Unió szellemiségét egyébként is magába foglaló együttműködési rendszer elfogadása, és az ebbe való visszaépülés. Ez azt jelenti, hogy
olyan Európa-politikai célokat kell majd egyeztetni az Európai Unióval, amelyek egyrészt Magyarországnak és a magyar nemzeti érdekeknek megfelelnek, másrészt pedig az EU változásához kapcsolódnak, hiszen óriási átalakulás alatt van még mindig a közösség.
Fontos az is, hogy a most kormányt alakító Tisza Párt az Európai Parlament legnagyobb és legjelentősebb politikai befolyással bíró néppárti frakciójához tartozik. Az EP egy olyan – magának egyre nagyobb szerepet követelő – politikai tér, amelyben a képviselők az Európa-politika legfontosabb rövid, közép és hosszú távú kérdéseit vitatják meg.
„Az Európai Parlament több mint 600 képviselőből áll. Ez a létszám ugyan kicsinek tűnik, de abból a szempontból jelentős, hogy a képviselők kapcsolatokat építhetnek, illetve részt vesznek az európai víziók kialakításában és az arról való döntéshozatalban, a bizottsági munkában is. Ez bekapcsolta az európai vérkeringésbe a Tisza Pártot. És továbbra is a Néppárt az Európai Parlament legfontosabb szereplője, még akkor is, ha az utóbbi időben egyre több kompromisszumot kellett kötnie, hiszen zsugorodik a többsége azon, többségben lévő pártoknak, amelyek az Európa-politikában az elmúlt évtizedekben szerepet kaptak” – fogalmazott a külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
Brüsszel és Budapest viszonyát szerinte két témakör fényében érdemes vizsgálni:
- egyrészt a problematikusnak bizonyult magyarországi ügyek,
- másrészt az uniós válságkezelési ügyek.
Mint Gálik Zoltán felidézte, az EU és Magyarország között 2010-ben kezdett el konfrontáció kialakulni, amikor az Európai Bizottság nem engedte meg, hogy a magyar kormány megemelje az előírt a költségvetési deficitcélt. Aztán következett rengeteg válság – migráció, brexit, koronavírus-járvány, ukrajnai orosz beavatkozás, majd a szankciós politika –, és Magyarország ezekben egy nagyon karakán, a mainstreamtől eltérő álláspontot képviselt. Később több eljárás is indult Magyarország ellen az Alapjogi Charta alapelvei betartása ügyében, illetve indultak feltételességi eljárások is az EU-pénzek folyósításával kapcsolatban.
Mélyítette a konfliktust az Ukrajnával kapcsolatos szembenállás is.
„Az elmúlt időszakban nagyon kritikus helyzetbe került ez a kérdés, legutóbb az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelkeretből volt a legnagyobb probléma. De nekünk, oktatóknak, egyetemi és elméleti szakembereknek az is érdekes volt, hogy
az Európai Unió hogyan próbál meg egy sokkal föderálisabb útra lépni úgy, hogy az egyhangúság követelményét megpróbálja kiiktatni ezen a területen,
hiszen az Európai Unió, ha megnézzük a fejlődését, rengeteg területen már áttért a minősített többségi szavazásra, és ez lenne az egyik utolsó nagy, megmaradt terület. Vannak azért még a költségvetési kérdések, ahol nincs egyhangúság, de ez most újra terítékre kerül” – idézte fel Gálik Zoltán.
Magyar Péter leendő miniszterelnök egyebek között arról is beszélt, hogy Közép-Európa összefogása, az együttműködés kibővítése nagyon fontos lehet. Ezzel kapcsolatban az Budapesti Corvinus Egyetem docense kifejtette: kritikus változások lehetnek az Európai Unióban a következő években, és nemcsak rövid távon kell gondolkodni – lassan már ennek számít a következő költségvetési időszak kérdése –, hanem például Ukrajnával kapcsolatban, az EU bővítésével kapcsolatban a föderalizálódás felé menő Európai Unióval kapcsolatos kritikus döntésekben is közös álláspontot kell képviselnie sok közép-európai országnak.
Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján is felmerült, hogy a V4-ek együttműködését ki lehetne bővíteni Ausztriával; Gálik Zoltán szerint ez is régi dilemma. Az ellenérvek szerint itt egy nagyon fejlett uniós országról van szó más érdekekkel, egészen más külpolitikával, más gazdasági helyzettel. Ám az üdvözlendő lenne, ha a sokfajta régiós együttműködési rendszert összevonnák.
„A lényeg az, hogy hogyan intézményesülne egy ilyen együttműködés, milyen financiális forrásokat kapcsolnának hozzá, illetve miként működne az érdekérvényesítés.
Például a 2010-es években, amikor az Európai Unió 2014-es költségvetéséről volt szó, „A Kohézió Barátai” országcsoport nagyon hatékonyan tudott együttműködni, hogy megmaradjon az a forrásszerkezet, amit többen a déli országok irányába szerettek volna elmozdítani. Ha most együtt lehetne működni, és ezt lehetne intézményesíteni, akkor az nagyon pozitív változást jelenthetne” – mondta Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.