Az Európai Unió részéről általános gyakorlattá vált a hatáskörök lopakodó kiterjesztése – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter az európai uniós hatáskörvizsgálat eredményeit bemutató szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.
Hozzátette, ezt a magyar kormány szuverenitási kérdésnek tekinti. „Az EU ugyanis a hatáskörátruházás elvére épül, a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni”. Ha a döntést a tagállamok kezéből kiveszik, akkor a tagállami szuverenitás súlyosan sérül – közölte Bóka János.
A kormány tavaly novemberben indította el az EU hatásköreinek rendszerszintű felülvizsgálatát, azzal a céllal, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát a gazdaságpolitika, az energiapolitika, a migráció, a jogállamiság, az oktatás, a kultúra és a családpolitika terén – mondta.
Vizsgálták azt is, hogy mennyire optimális az EU és tagállamok közti kompetenciamegosztás, továbbá, hogy miért nem elég hatékonyak a tagállami hatásköröket „elvileg védő” uniós eszközök.
Bóka János elmondta, a vizsgálatot két lépcsőben folytatták le külső szakmai partnerek és társminisztériumok bevonásával. Első lépésként 2025-ben az Európa-tanulmányok Hálózat konferenciáján foglalkoztak az uniós hatáskörökkel, ezután indult meg az egyes területeket mélységeiben elemző szakmai konferenciasorozat, majd elemzéseket készítettek az egyes területekről - magyarázta, megjegyezve: a munkában szakmai partnerként részt vett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, a Századvég, az Energiastratégia Intézet, az MCC Migrációkutató Intézet, a Nézőpont Intézet, a Közép-Európai Akadémia és a Károli Gáspár Református Egyetem. Jelezte, hogy a jelentést magyar és angol nyelven is nyilvánosságra hozzák.
Bóka János közlése szerint a jelentés megállapította, hogy a hatáskörtúllépés leggyakoribb eszköze a döntéshozatali jogalappal való visszaélés. Ezt korábban csak a hatáskörök kiterjesztése érdekében használták, ma már az egyhangú döntéshozatali követelmény megkerülése érdekében is mindennapossá vált – fűzte hozzá.
A hatáskörtúllépés másik megnyilvánulása formája az, amikor az uniós intézmények a formális tagállami hatáskört meghagyva, egyéb eszközökkel korlátozzák a tagállami politikai mozgásteret. Erre példa az európai szemeszterrel összefüggésben kialakított nyomásgyakorlási eszközrendszer, amihez már az uniós forrásokhoz való hozzáférés kondíciói is kapcsolódnak – ismertette. Bóka János hangsúlyozta:
„az uniós jog térnyerése zajlik, miközben nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere”.
A szubszidiaritás védelmére hivatott sárga- és narancssárgalapos rendszer érdemben nem működik, egyetlen alkalommal sem volt képes megakasztani a jogalkotási folyamatot.
Az Európai Unió Bírósága a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására vonatkozó követelményt is kiüresítette – emelte ki Bóka János. Hozzátette: tudatosan aláásták a tagállami szuverenitás- és alkotmányvédelmi intézmények pozícióit, megkérdőjelezik a tagállami alkotmánybíróságok általános legitimációját is.
A miniszter rögzítette: a szuverén tagállamok védelme érdekében új megoldásokra eszközökre, összehangolt fellépésre van szükség. Elmondta azt is, hogy a jelentés vitaindító jelleggel javaslatokat tesz, ezek egy része az alapszerződések módosítását is igényli, mások enélkül is végrehajthatók.
A javaslatok közül kiemelte egy hatáskörmegosztással kapcsolatos vitákra szakosodott uniós bíróság kialakítását, amire a szerződések jelenleg is lehetőséget adnak.
Megfontolásra javasolják olyan jogszabályi mechanizmus kialakítását is, ami az Országgyűlésben lehetővé tenné per indítását az EU bírósága előtt a szubszidiaritás sérelmére vonatkozólag – tette hozzá, jelezve: ilyen megoldás létezik például Franciaországban.
Javasolják egy negatív hatásköri lista létrehozását is azokról a területekről, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Amennyiben uniós jogszabálykezdeményezés ilyen területet érint, akkor a magyar Országgyűlés automatikusan sárgalapos eljárást kezdeményezhetne.
A szerződésmódosítást igénylő javaslatok közül a miniszter megemlítette: új hatásköri katalógust vezetnének be. Javasolják a már létező sárga- és narancssárgalapos eljárások mellé a piros- és zöldlapos eljárások bevezetését is, ez egy korai figyelmeztető rendszer kialakítását jelentené a nemzeti parlamentek részvételével. Közölte: a piroslapos eljárás keretében a tagállamoknak lehetőségük nyílna elutasítani egy jogszabálytervezetet, ha azt a nemzeti parlamentek többsége indokolt véleményében kéri. A zöldlapos eljárásban a tagállamok jogszabálykezdeményezési jogot kapnának, amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada ezt támogatja – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: javasolják egy vészfék klauzula megfogalmazását, amely szerint, ha a tagállamok egy része jelzi stratégiai, nemzeti érdekeinek vagy alkotmányos hagyományainak sérelmét, akkor az adott eljárást csak az Európai Tanács egyhangú döntéseivel lehetne tovább vinni. Bóka János elmondta:
a jelenlegi intézményi logikát egy többszintű együttműködési szerkezettel váltanák fel, mert „fontos lenne, hogy az EU-t együttműködési körök mentén rendezzék újra”.
A miniszter közölte, hogy a jelentést és javaslatokat eljuttatják a magyar Országgyűlésnek, a tagállami parlamenteknek, kormányoknak, uniós intézményeknek. Reményeik szerint a javaslatok jó vitaalapként fognak szolgálni ahhoz a munkához, ami az EU belső reformjával kapcsolatban jelenleg is zajlik.
Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a Tisza Párt le akar válni az orosz kőolajról, földgázról, „brüsszeli és kijevi bábkormányként” olyan döntéseket hozna, amelyek Ukrajna érdekében állnak, Magyarország és a magyar emberek számára azonban katasztrofális következményekkel járnának.