A Hősök tere teljesen megtelt, és még rengetegen álltak az Andrássy úton is, amikor az ünnepi műsor után Magyar Péter 17 óra előtt pár perccel, a Kossuth-nóta zenéjére zászlót lengetve, fellépett a színpadra, majd elkezdte beszédét.
1848 március 15-én reggel szinte az egész országban esett az eső. Éppen olyan reggel volt, mint a többi – kezdte beszédét történeti visszatekintéssel Magyar Péter.
„Reggel volt, mindenki tette a dolgát. Senki sem gondolta, hogy még azon a napon minden végérvényesen megváltozik”
– folytatta.
„Édes hazám, hogy kerültél ekkora bajba? Kérdezték maguktól az emberek. Hol van a szabadság? Kérdezték. A változás előtti utolsó pillanat volt ez. Mikor felnéztek, tudták, hogy semmi nem maradhat így, hogy a szabadságért most küzdeni kell. Talpra magyar! – mondták, és aznap délelőttre a csoda beterítette az országot. A csoda, hogy egy nemzetnek egyszerre dobbant a szíve” – folytatta.
1848 minden magyaré, mert a szabadság minden magyar ősi joga – mondta. Magyarul, cigányul, németül vagy örményül beszélők, mindegy, honnan jöttek vagy hol éltek, ők mind magyarok, és mind hősök voltak, a hazájukért tenni akaró magyarok. Egy láthatatlan fonál kötötte őket össze, a haza szeretete. Ez a szál, ami ma is összeköt minket. Az őseink megküzdöttek a szabadságért és egyenlőségért, és ma is meg kell érte küzdeni – mondta.
Beszédét a Nemzeti dalból vett idézettekkel fűszerezte: „Sehonnai bitang ember, ki hogyha kell, halni nem mer” – folytatta.
„Ma mondjuk el újra, hogy a múltban ragadt rettegő császár és a környezetében lévő rettegő bitangjai is hallják: hazánk a Nyugat része, hazánk az Európai Unió része, hazánk a NATO része!”
– mondta, hozzátéve: és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert az őseink hagyták ránk: magyarok vagyunk Európában, magyarként békében akarunk élni, át akarjuk adni a múltnak az erőszakot, a háborús uszítást – folytatta.
Nem félünk! Ma ugyanaz a kihívás: rabok legyünk vagy szabadok? 1848-ban ezért küzdöttek: csak szabadok akartak lenni! Ne a császár, a főispán, a földesúr, hanem a szabadon választott magyar parlament döntsön. Alattvaló, vagy magyar polgár? Ez volt a kérdés akkor, és ma is ugyanez a kérdés
– mondta.
„Ma becsapták és megosztották a nemzetet, hogy lophassanak. Alattvalókat akarnak, akik nem beszélnek vissza, akiket rettegésben tarthatnak, akiket megmérgezhetnek a külföldi multik, alattvalókat akarnak, mint a törökök vagy a Habsburgok” – folytatta.
Ma mi azt választjuk, hogy polgárok és nem alattvalók leszünk a saját hazánkban. Hogy mindenki szabad magyar polgár legyen, ne csak a gazdagok és kiváltságosok. Polgár az, akinek jár a legjobb állami egészségügy, akinek jár, hogy ne kelljen éveket várni egy egyszerű vizsgálatra, bárhol is éljen az országban. Polgár az, akinek jár a legjobb oktatás az egész országban – mondta. Polgár az, akit megvéd az állam a hatalmaskodóktól, a szennyező gyáraktól és a pedofil rémektől. Polgár az, akinek jár a tisztes fizetés, majd nyugdíj. A polgár szabadon gondolkodhat, és nem különböztetik meg a világnézete miatt. A polgár tiszteli a törvényt, ami mindenkire kötelező, a hatalmasokra is – mondta.
Hagyjuk magunk mögött a múltat és építsük közösen a jövőt, amelyben minden magyar polgár megtalálja a helyét, ezért dolgozzunk a nap 24 órájában, a hét minden napján, az év 365 napján, hogy minden magyar polgár lehessen a saját hazájában – folytatta.
Hazahozzuk a nekünk járó 8000 milliárd forintot Brüsszelből, igazságos adórendszert vezetünk be, és nem fogunk félni a millárdosokra kivetendő vagyonadótól sem
– mondta. És 200 ezer forintos SZÉP-kártya támogatást vezetünk be, a határon belül is minden gyerek megkapja a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, és a kórházbezárásos Orbán-terv helyett építjük az egészségügyet, minden évben plusz 500 milláird forintot szánva rá.
A Moszkvából irányított Szuverenitásvédelmi Hivatal helyett létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt az elmúlt 20 évben a közösből kivett vagyonok visszaszerzésére – mondta. Megszüntetjük a közpénzből finanszírozott propagandát. Két ciklusra maximáljuk a miniszerelnöki pozíciót, és végiggondoljuk ezt más tisztségekre is – tette hozzá.
Nincs jobb és bal, csak magyar. Tudjuk, hogy összetartozunk – mondta. „Bármivel próbálkozik a rettegő hatvanpusztai császár, többé nem fognak megosztani minket. A gyógymód egyszerű, a hazánk szeretete” – folytatta.
Mindenki tudja, hogy változás kell, mindenki tudja, hogy szeretett hazánk bajban van. Mint 1848-ban, most is a kezünkbe vehetjük a sorsunkat, és hogy 2026. április 12-e a magyar nemzet felemelkedésének kezdete lesz
– mondta. „Megtörni nem tudtak minket. A Bach-korszak és a Kádár-korszak sem tört meg minket, az Orbán-korszak sem, még akkor sem, ha ma is ránkhívja az oroszokat, a KGB-császárt. Orbán behívta az orosz ügynököket, hogy ne érvényesülhessen a magyarok akarata, hazugság, megtévesztés és hergelés, ezt szánják nekünk. Orbán Viktor elárulta a magyarokat, 30 ezüstért és a dinasztiáért, szégyen! De a magyar nép nem hagyja, ezért április 12-én olyan győzelmet aratunk, hogy nem csak a Holdról, hanem a Kremlből is látni fogják” – mondta Magyar Péter, majd azt kiáltotta: „vége van elvtársak, tovarisi konyec, ruszkik haza!”
Magyar Péter szerint a polgárság és a szabadság elárulása mellett Orbán Viktor harmadik árulása az volt, hogy nemzetegyesítés helyett megosztotta az országot, „aki ország helyett uradalmat épített, és csak a hatalom megtartása számít neki, mára már csak a háborúval provokálás maradt a rettegő császárnak” – fogalmazott.
De mi, magyarok nem akarunk háborút!
– mondta, hozzátéve: „a magyarok a béke pártján állnak, és a Tisza a béke kormánya lesz.”
A szabadság a mi közös szenvedélyünk. A múlt erői azt mondják, hogy „mi és ők”, de mi tudjuk, hogy mindannyian együtt vagyunk, noncs se jobb se bal, csak magyar. De nagy a baj, a hazánk nagy bajban van. Ahhoz, hogy elkezdhessük a hazánk meggyógyítását, meg kell nyernünk a választásokat – folytatta.
28 nap múlva népszavazás lesz a hazánkról, hogy hogyan szeretnénk élni, hogy hol a helyünk a világban
– mondta. „A választás soha nem volt ilyen egyszerű: rabok legyünk vagy szabadok? Hogy maradjon-e a gyűlölet, a félelemkeltés és a háborúval rettegtetés, vagy a Tisza világát, egy büszke, derűs, békés világot, a polgárok világát választjuk? De aki nem ránk szavaz, azt sem fogjuk bántatni, mert a gyűlölet világa április 12-én este 7 órakor véget ér, a megosztás és árokásás világa véget ér. Nem lesz többet áruló, aki nem ért egyet a hatalommal” – mondta, majd esküt tett, hogy lezárja a magyarság megosztásának korszakát.
Ezután a fiatalokhoz szólt: „1848-ban és 1956-ban is megmutatták a fiatalok, mit kell tenni. A hazátok számít rátok, nektek és veletek építjük újra a hazánkat. Április 12-én mindannyiunknak el kel menni, mert aki nem megy el, az az öreg császárra és az ő világára szavaz. El kell menni, mert ez a két X a szavazófülkében mindent megváltoztat” – mondta.
Ezután a nőkhöz, lányokhoz, asszonyokhoz szólt, 1848-as példákat idézve. „Menjetek el szavazni, vigyétek a párotokat, a gyereket, az unokát, ne még egy embert, hanem még ötöt, mert nyernünk kell, nincs más választásunk” – folytatta.
„Én erről a hazáról lemondani nem bírok és nem akarok” – mondta. Ti nem engem emeltek, hanem az országot. Semmilyen elnyomás, megfélemlítés nem tudja már megállítani a magyar népet, mert ti vagytok az erő – folytatta.
Ez az ország felébredt, és tele van tettvággyal. A magyarok már nem félnek senkitől és semmitől
– mondta. „Már hiszünk a változásban, tudjuk, hogy eljön, itt állunk a kapujában. Higgyetek egymásban, ez az ország sokkal több annál, mint amivé tenni akarják. Ha összefogunk, nem csak leváltunk egy korszakot, hanem felépítünk újat, egy tisztességesebb, békésebb Magyarországot, ahol nem félni és gyűlölködni kell, hanem békésen boldogulni” – tette hozzá.
„Nézzetek egymásra: milyen érzés történelmet írni? Ti vagytok a hősök, akire az ország vár. Magyarország jövőjét ti írjátok, lelkesedéssel és felelősséggel” – mondta az összegyűlteknek.
Úgy küzdjetek, hogy nincs másik esély
– mondta. 28 napunk van, ez a 28 nap most az élet, amikor minden tett számít. A haza sorsa múlik rajtunk. Ne várjatok csodát, azt ti fogjátok megcsinálni. Beszéljetek mindenkivel a csoda érdekében. Mert mi nagyon szeretjük a hazánkat, és nagyon szeretnénk megmenteni. Vigyétek el az üzenetet mindenhova, hogy mi mind szabad magyar polgárok vagyunk – mondta.
Magyarnak lenni semmihez nem hasonlítható csodás érzés, és mi tenni szeretnénk ezért a hazáért. Ezt a 28 napot mindannyiunknak együtt kell megcsinálni,
végigjárjuk az ország minden utcáját, megmutatjuk, hogy nem kell félni, hogy lehet másképp élni
– mondta. 28 nap van hátra, sokat nem fogunk aludni, de sokat fogunk dolgozni. Itt állunk a győzelem kapujában, lépjünk be rajta. Most csak a munka van, és a végén visszavesszük a hazánkat! És beteljesítjük az őseink akaratát, visszaállítjuk a szabad és független Magyarországot.
Legyen béke, szabadság és egyetértés! Nézz a fiadra, a lányodra, gondolj a hazádra, és szavazz a Tiszára, a szabadságra!
– zárta beszédét Magyar Péter.