Mráz Ágoston Sámuel szerint 60-70 egyéni körzetben győzhet a Fidesz, „és ha ez bekövetkezik, akkor az egész választást megnyerte”.
Az elemző hibás taktikának tartja, hogy a viszonylag ismeretlen tiszás képviselők nem nyilatkoznak, mert szerinte a kizárólagos Facebook-aktivitás nem alkalmas általános ismertségnövelésre, kiváltképp az idősebb korosztály körében.
A Nézőpont igazgatója szólt arról, hogy többnyire nem szeretik az emberek, ha közvélemény-kutatással zavarják őket, bár ő most éppen nagyobb nyitottságot lát a válaszadásra.
A legnehezebben a részvételi adatokat lehet becsülni – jelezte. Hozzátette, ő is
a szokásosnál magasabb részvételre számít, ám a Medián által jelzett 90 vagy a Publicus által becsült 83 százalékos részvétel „teljesen ellentétes a magyar hagyományokkal”.
A Hann Endre által mért 20 százalékos Tisza-előnyről szólva elmondta, a Medián az általa publikált ezer ember helyett 1176-ot kérdezett meg, ráadásul a mintában feleannyi fiatal szerepelt, mint a valóságban, így viszont – a különböző súlyozási módszerek miatt – torzulhatnak az arányok. Az igazgató szerint az intézeteknek óvatosabban kellene kezelniük az ilyen kiugró adatokat, és meg kellene még egyszer vizsgálniuk, hogy helyes volt-e a mintavétel.
Mráz Ágoston Sámuel úgy értékelt, vélhetően 2,8 milliónál kevesebb belföldi szavazója lesz a Fidesznek. A Závecz Research által mért adatra pedig, amely szerint meghaladja a hárommillió főt a Tisza-szimpatizánsok tábora, úgy reagált: a szimpatizánsok köre mindig nagyobb a tényleges résztvevőkénél, „ez nem jelent hárommillió szavazót”.
A Publicus által 16 százalékosnak mondott bizonytalan szavazói rétegről szólva elmondta: lehet, hogy ők lazábban kötődnek egy párthoz, de jellemzően nem arról van szó, hogy ekkora tömeg egyáltalán nem tudja, kire szavaz. A Nézőpont Intézet ezt a réteget 10 százalék körülire teszi – fűzte hozzá.
A közel-keleti válság Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyarországon is érezhető gazdasági következményekkel, migrációs hullámmal járhat,
de azt még nem lehet látni, hogy ezt elhiszik-e az emberek, és befolyásolja-e a döntésüket.
A Nézőpont Intézet igazgatója a műsorban „szép történetnek” nevezte, hogy Magyarország „kockázatot vállalva, tárgyalási lehetőségeit maximálisan kihasználva” elérte két kényszersorozott, majd orosz hadifogságba került ukrajnai-magyar kettős állampolgárságú férfi szabadon bocsátását.