A fecskék és más rovarevő állatok, így például a denevérek rendkívül fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben, fennmaradásuk így fontos lenne, de a fecskékre a klímaváltozás komoly veszélyt jelent – erről beszélt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban.
Kiemelte, minden egyes fecske legalább egy kilogramm rovart fogyaszt el, ameddig Magyarországon tartózkodik. Ebbe beletartoznak a gombostűfejnél alig nagyobb repülő muslicák és az ujjpercnyi méretű lágy legyek, böglyök is. Táplálékukban megtalálhatóak a mezőgazdasági, illetve kiskerti kártevők is, illetve a háziállatoknak, társállatoknak és az embernek is betegségeket terjesztő, veszélyes kórokozókat hordozó rovarok.
A fecskék jelenléte országos szinten nélkülözhetetlen biológiai védekezési potenciált jelent
– emelte ki a szóvivő.
Hozzátette, problémát jelent, hogy 2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt. 2010-ben ez a tendencia megállt, a média segítségét is kérő kampányaiknak köszönhetően. Ugyanakkor visszafordítani nem sikerült a trendet.
2010 óta stabil szinten áll a fecskeállomány, de ez továbbra is azt jelenti, hogy körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból. Így kétezer tonna kártevő, betegségeket terjesztő rovar „itt marad a nyakunkon”. Ennek hatására az emberek mérgekkel próbálják meg visszaszorítani ezeket a rovarokat, de jobb lenne, ha a fecskék végeznék el „ingyen, mindenféle környezeti terhelés nélkül” ezt a munkát – mondta el Orbán Zoltán.
Leggyakrabban a molnárfecske él velünk településeinken, nagyvárosainkban, a lakótelepeken. „Fontos, hogy minden egyes lakott fecskefészket kincsként kezeljünk” – tette hozzá a szóvivő. Hangsúlyozta, a fecskefészkek védettek, azokat nem lehet leverni. A költési időszakon kívül, november 1. és március 31. között „jó lenne” pótolni a fecskefészkeket műfecskefészkekkel. Ilyeneket lehet vásárolni is, de gipsz és fűrészpor keverékéből házilag is elkészíthetjük őket, ehhez útmutató is van az MME weboldalán.
Orbán Zoltán hozzátette, hogy a fecskéket az év 365 napján fenyegetik az időjárási szélsőségek, mivel specialisták. A klímaváltozással egyre gyakoribbak, erőteljesebbek és hosszabbak lesznek az évszakhoz képest szokatlan időjárási jelenségek. Példaként kiemelte, hogy ha a költési időszak elején, május-június környékén kéthetes, hűvös, 10 fok alatti esős időjárás lesz, akkor Európa sok térségében a fecskeállomány akár jóval több, mint 50 százaléka is elpusztulhat.