A téli időszak mindig komoly kihívást jelent a vérellátás számára – mondta el az Indexnek az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Nagy Sándor.
Januárban a rendkívül hideg időjárás jelentősen megnehezítette a véradók mozgósítását. A véradók elszánják magukat, hogy elmenjenek vért adni, de amikor jég és hideg van, figyelmeztetik őket, hogy lehetőleg ne mozduljanak ki otthonról, mert veszélyes. Ugyanakkor azt is mondják nekik, hogy el kell jönni vért adni – világított rá az ellentmondásos helyzetre. Ráadásul a téli időszakban csúcsosodnak ki a különböző megfázásos megbetegedések, és egy ilyen betegség után legalább két-három hetet, antibiotikumos kezelés esetén minimum egy hónapot kell várni a véradással.
A szakember kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást a véradók meggyőzése jelenti. A szolgálat folyamatosan küzd azért, hogy elegendő számú véradót érjen el.
Legalább háromszor-négyszer annyi embert kell folyamatosan megszólítani, mint ahányan aztán valóban eljönnek
– tette hozzá. Télen az arány még rosszabb: akár ötször-hatszor annyi meghívót küldenek ki.
A megszólítás módja változatos: e-mailben, SMS-ben, kisebb településeken pedig hagyományosan behívó levelezőlappal történik, amelyeket Vöröskereszt-önkéntesek juttatnak el a címzettekhez. Az SMS-ben történő megkeresés hatékonyabb, ott az elfogadási arány magasabb.
A legeredményesebb azonban a telefonos kapcsolatfelvétel.
„Ha már célzottan telefonon hívjuk fel a véradót, akkor a hajlandóság még magasabb, nehezebb kitérni egy telefonos megkeresés elől, és a véradó is jobban átérzi, hogy valóban nagyon nagy szükség van rá és e társadalmi szempontból rendkívül fontos, önzetlen cselekedetére” – magyarázta Nagy Sándor.
A vérgyűjtés rendkívül szigorúan ütemezett és mennyiségileg is precízen megtervezett tevékenység.
Van egy előzetes éves tervünk, aztán van egy véglegesített havi tervünk, ott már napra, helyszínre, órára, létszámra pontosan kiszámoltunk mindent – avatott be a részletekbe.
A szolgálat napi szinten 40-60 vérgyűjtési eseményt szervez országszerte, és átlagosan hozzávetőleg 1600 jelentkezőre van szükség naponta.
A rendszer nagyon csekély ingadozást képes elviselni, mivel a legrövidebb lejáratú készítmény mindössze öt napig tárolható.
„Ha van 50 helyszínünk, és minden helyszínen csak kettővel kevesebben jönnek el, akkor az már 100 fős hiányt jelent” – világított rá a problémára.
Éppen ezért kiemelt jelentőségű a pontos tervezés és eredményes toborzás. Az összevont munkaszüneti napok, mint például a karácsonyi időszak, mindig különleges kihívást jelentenek, amikor rendkívüli véradási napokat is be kell beiktatni.
Öregedő társadalom, kevesebb véradó
A szakember szerint generációs különbségek fedezhetők fel a véradási hajlandóságban.
„A törzsgárda bázisát a 40 és 50 év közöttiek adják.”
Az első véradók között ugyan túlnyomó részben 18-25 év közöttiek vannak, de ahogy a társadalom öregszik, úgy a véradók átlagéletkora is emelkedik.
A véradásszám 2013-2014 óta minimálisan, de folyamatosan csökken évről évre,
amely folyamatot a Covid-járvány drasztikusan felerősítette, ezt követően sikerült visszaállni egy továbbra is csökkenő – Magyarország lélekszáma is folyamatosan csökken –, de tervezhető pályára.
Nálunk még nem ismert betegségeket hoznak a délről jövő szúnyogok. Az elmúlt évek egyik legnagyobb előrelépése a nyugat-nílusi láz szűrésének bevezetése volt Magyarországon.
2024-ben még kockázati alapon, de már az egész ország területén elvégezték a szűrést, 2025-ben pedig sikerült megvalósítani az országos teljes körű szezonális szűrést.
A klímaváltozás következményeként újabb veszélyek is megjelennek
Egyre több országban azonosítanak olyan olyan fertőzéseket, amelyeket szúnyogok terjesztenek és vérkészítménnyel átvihetőek. Ilyen például a dengue, a csikungunya, a zika, vagy akár a malária – sorolta. Hozzátette: „Sok országban már rutinszerűen szűrnek ezekre a fertőző ágensekre.”
A klímaváltozás és felmelegedés következményeként Magyarországon is előbb-utóbb be fog következni, amikor már
szükség lesz arra, hogy ne csak a nyugat-nílusi lázra szűrjünk, hanem több olyan kórokozóra is, például a dengue, a csikungunya, zika vírusra, amelyeket különböző szúnyogfajok terjesztenek
– figyelmeztetett.
A magyar vérellátás európai összehasonlításban kiemelkedően hatékony és centralizált. Az Országos Vérellátó Szolgálat 2000 óta látja el a feladatát, és mára például egyetlen központi donorkivizsgáló laboratórium működik, ami lehetővé teszi a legmodernebb technológiák gazdaságos alkalmazását.
„Ez egy hatalmas létesítmény, ilyen nagyon kevés van a világon” – emelte ki Nagy Sándor, hozzátéve, hogy a centralizált vérgazdálkodásnak köszönhetően a lejárat miatti selejtezés aránya is példamutató a környező és nyugat-európai országok számára.
A szakember szerint a véradást nem szabad anyagi előnyökkel ösztönözni
Nem származhat sem előnye, sem haszna abból valakinek, hogy vért ad – fogalmazott. Ha ugyanis anyagi motiváció lépne be, a donorok elhallgathatnának olyan kockázati tényezőket, amelyeket a laboratóriumi vizsgálatok nem képesek feltárni.
Az 1000 forintos étkezési utalvány, a fél liter folyadékpótlás és egy kis sütemény szimbolikus gesztus
– mondta, hozzátéve, hogy férfiak évente ötször, nők pedig négyszer adhatnak vért, így erre „egzisztenciát építeni lehetetlen”.
A szakmai főigazgató-helyettes üzenete egyszerű: „Mindenki nézzen körül a családi, rokoni, baráti körében, és ha ismer olyat, aki kapott vért, viszont nem ismer olyat, aki adott, akkor szánja rá magát és legyen ő az, aki segít.”