Nyitókép: Getty Images/Alones Creative

A világűr már nem csak a nagyhatalmaké, és Magyarország időben lépett

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2026. február 7. 19:48
Új pályára áll az űrverseny, Magyarországon a fedélzeten címmel készített elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A részletekről Németh Viktóriát, az Oeconomus senior kutatóját, makroökonómiai elemzőjét és külpolitikai szakértőjét kérdeztük.

Az űrtechnológia a tudomány és az innováció egyik húzóágazata. A szektor az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, aminek következtében egyre növekszik majd azoknak a nemzeteknek a száma, akik saját űrprogramjuk keretében űrhajóst és saját kísérleteket küldenek a világűrbe. A régiós verseny is fokozódik Csehország és Lengyelország részvételével. Magyarország e versengésbe képes volt időben bekapcsolódni, és kimagasló eredményeket elérni, amelyek Cserényi Gyula közeljövőben tervezett űrutazásával folytatódhatnak – olvasható Németh Viktória elemzésében.

A kutató elmondása szerint számos ország felfigyelt az Axiom Space által kínált új lehetőségre, miszerint sokkal olcsóbban és könnyeben lehet eljutni például a Nemzetközi Űrállomásra, mivel a Dragon kapszula újrahasznosítható több űrutazás alkalmával. Megjegyezte az is, hogy

a közeljövőben egyre több kereskedelmi űrállomás fog várhatóan megnyitni a világűrben, és közülük lesz olyan, ami magyar részvétellel.

Meglátása szerint az űrszektor egy olyan high-tech iparág, ami képes ösztönözni egy ország iparát, illetve innovációt, ezért fontos Magyarország, de régiós viszonylatban Csehország és Lengyelország számára is, hogy részt vegyen ebben a versenyben.

Arra a kérdésre, hogy hogyan fogja például az oktatást fejleszteni, ha egy magasan képzett ember fölmegy a világűrbe, Németh Viktória azt válaszolta, fontos ezek az űrhajósok – miként azt Kapu Tibor esetében is láthattuk –, kísérleteket végezzenek egyetemek, kutatóműhelyek megbízásából, ami növeli az intézmények presztízsét a hallgatói, de akár nemzetközi szinten is. „Általában ezek iránt nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is nagy érdeklődés mutatkozik” – fogalmazott.

A szakértő szavai alapján

a cél az lenne Magyarországon – és a környező országokban is –, hogy az űripar ösztönözze a többi iparágat, amelyek magasan fejlettek és magas hozzáadott értéket képesek teremteni

Hozzátette: egyes, az űrhajózástól látszólag távol álló területek szempontjából is fontos lehet az emberes űrhajózás, és a világűrben elvégzett kísérletek, lásd mondjuk egészségipar, de a mezőgazdaságnak is vannak olyan ágai, amelyeket képes serkenteni az űripar; Kapu Tibor is „vitt föl” olyan növénykísérleteket, amelyek szintén utóbbi kategóriába tartoznak.

Németh Viktória arra is felhívta a figyelmet, hogy az Axiom Space által megvalósított innováció, ami fokozatosan fejlődik és egyre több lehetőséget hordoz magában, lehetővé teszi azt, hogy az olyan nemzetállamok, amelyeknek van gazdasági ereje, de nem olyan mértékű, mint mondjuk az Egyesült Államok vagy annak idején a Szovjetunió, hogy ők is saját nemzeti programot vigyenek a világűrbe, amire jó példa – az elsők közt – Szaúd-Arábia, de Olaszországnak és Svédországnak is voltak űrhajósai, akik részt vettek ugyanebben a programban. Megjegyezte: Indiában az elmúlt években ugrásszerűen fejlődött ez a szektor, de az ő esetükben az első űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomáson járt, az az űrhajós volt, akivel Kapu Tibor is együtt utazott.

Az Oeconomus munkatársa azt mondta, hogy a nemzeti űrprogramok arculata, az alapelv lényegében hasonló; és

ugyanazt a multiplikátor hatást próbálják elérni, hogy mindig legyen egy következő űrhajós, és ezáltal a nemzeti ipar és oktatás fejlődjön.

A kutató szerinte a kereskedelmi űrállomások megjelenésével, esetlegesen az űrturizmus által az űrszektor egy felívelő ágazat lesz, aminek a kiszolgálására, logisztikájára is mind több képzett szakemberre lesz szükség. „Tehát akár már a közeljövőben is egy jóval diverzebb szektort fogunk látni e tekintetben” – fogalmazott. Nem beszélve az űrbányászatról, ami szintén komoly fejlődési potenciállal rendelkezik, hiszen az Európai Unió, illetve nagyobb európai országok is azt tervezik, hogy az Artemis program keretében a Holdara szállnának, és hasonló ambíciói vannak Elon Musknak is, csak ő a Marsot célozná meg.

Az olyan akciókkal kapcsolatban, mint amikor a Jeff Bezos tulajdonában lévő Blue Origin az űr határára „röpítette” a popsztár Katy Perryt, Németh Viktória egyetértett azzal, hogy ezek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy ráirányítsák a figyelmet a szektorra, de arra is felhívja a figyelmet, hogy az űripar egy nagyon más fejlődési irányt is fel tud venni. Lehet, hogy a közeljövőben egy egzotikum lesz, a leggazdagabbak számára nyújt majd egy lehetőséget az extrém nyaralásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Űrverseny – Németh Viktória elemző, Oeconomus
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást