Szerdán este Orbán Viktor miniszterelnök volt a Mandiner Klubest vendége, ahol Szalai Laura, a Mandiner hetilap főszerkesztő-helyettese és Szalai Zoltán lapigazgató-főszerkesztő beszélgetett vele.
Száz százalék fölött teljesítettük a négy évvel ezelőtti vállalásainkat
– kezdte a beszélgetést Orbán Viktor. Nem ígértük meg a 14. havi nyugdíjat, mégis elkezdtük teljesíteni. A kétgyermekes anyák szja-mentességét is későbbre terveztük – mondta.
A választás mozgosítási kérdés. Képesek vagyunk-e elvinni a híveinket?
A 106 egyéni körzet felében százszázalékos teljesítményt tudunk nyújtani, a másik felében még nem
– mondta.
Változott a világ, és az ellenfél is változott az elmúlt négy, nyolc, tizenkét évben. Próbálkoztak mindennel, koordinált szavazással, közös listával, de a lényegük mindig ugyanaz, most is – mondta.
„Amerikában is változás volt: négy éve az ellenfeleink vezették, most a barátaink. Ez jó. De Brüsszel azóta sem a barátunk, és sajnos az útjában vagyunk a brüsszeli terveknek. Ebből a szempontból nehezebb lesz a választás, mert Brüsszel több energiát fog mozgósítani” – fogalmazott.
„Jól állunk, de a csata még nyílt”
– mondta.
Addig, amíg nincs vége, nincs vége – idézett egy filmből, majd felidézte, hogy 2002-ben sima Fidesz-győzelmet hitt mindenki, még vasárnap napközben is, aztán estére vereség lett a vége, 2022-ben pedig vasárnap délutánig még csak szoros győzelemről szóltak a hírek, estére sima kétharmad lett belőle. Szóval az eredmény most sincs zsákban, ha megdolgozunk érte, akkor nyerünk – hangsúlyozta.
Nem az a kérdés, megesszük-e az ellenzéket reggelire, de mögöttük áll Brüsszel és még Kijev is, pénzzel, informatikai szolgáltatásokkal, politikai segítséggel támogatják őket – mondta.
Orbán Viktor szerint az ellenzéki szavazótábornak nem számít, hogy az ellenzéket „kívülről etetik”.
A miniszterelnök szerint az Európai Unióban cenzúra van, nem engedik be, kitiltják az oroszok érveit Európából.
Orbán elmondta: a rendszerváltás idején egyértelmű volt a Nyugat gazdasági és morális fölénye, ami egyértelmű iránytű volt, hogy oda megyünk, oda kell tartoznunk. De ma ez sajnos megváltozott.
A Nyugat, ami 500 évig a legfejlettebb és a legokosabb volt, ma már nem feltétlenül az. Mit tegyünk, ha a Nyugat már nem minta, és lejtmenetben van?
Ma már arról szólnak a könyvek és az elemzések, hogy miért nem a Nyugat a jövő? Már védeni kell az európai piacot a technológiailag fejlettebb ázsiai termékektől, már nem a tornacipőipart kell védeni, hanem a legmodernebb csúcstechnológiájú iparágakat, mert előttünk járnak – mondta.
Ami ma az Európai Unióban van, az ma nekünk nem vonzó. Beengedik a migránsokat, be akarnak minket tolni egy háborúba, és meg akarják mondani, hogy mit csináljunk – mondta.
A régi koordinátarendszereknek vége van. De nincs olyan egyértelmű minta előttünk, amit egy az egyben követnünk kellene. Nincs kit lemásolni, nekünk kell kitalálni, mit csináljunk. Én 2010 óta ezt próbálom csinálni – tette hozzá a kormányfő. Nem nyugati vagy keleti mintákat kell keresni, hanem jókat. Ezért csináltunk családalapú támogatási rendszert – mondta.
Az a jó társadalmi rendszer, ahol a családok jól érzik magukat. A másik pillér: mi nem segélyalapú, hanem munkaalapú társadalmat akarunk építeni
– tette hozzá.
„Pár évtizede azt mondták nekem, te nem fogsz választást nyerni, mert te munkát ígérsz az embereknek, a kommunisták meg pénzt. De mégis sikerült, és ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben” – mondta.
Szóval vége annak a korszaknak, amikor levesszük a polcról a nyugati kézikönyveket, és lemásoljuk. Ma nekünk kell kitalálni. És a mi mintánk, amit megtermtünk, a családalapú társadalom, és a munkaalapú gazdaság. Mi másképp csináljuk: mi nem engedjük be a migránsokat, a gyerekeinket nem genderaktivisták nevelik, hanem a szüleik, és a saját utunkat követjük, nem Brüsszelét.
A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni
– hangsúlyozta.
A Béketanácsról szólva úgy fogalmazott: az ENSZ és minden más nemzetközi intézmény megbénult. Ha ezt tétlenül nézzük, akkor nem fog történni semmi, csak minden tönkremegy. Az amerikai elnök ezt megpróbálja megváltoztatni, ki akar próbálni valami mást, hátha az működik. Majd meglátjuk, mi lesz belőle, de muszáj próbálkozni. Van mindennek kockázata, de számunkra van esély benne, lehet, hogy jobb nemzetközi helyzetbe keveredünk, mint amiben eddig voltunk – mondta.
Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”. Mint fogalmazott, ha lesz béke és békecsúcs, abban Budapestnek fontos szerepe lesz. „Emellett azt is mondtam neki, hogy az előző amerikai elnökök miatt kerültünk bajba. Tudom, hogy van az anekdota, az egér és az elefánt, és más a nagyságrend, de talán az amerikai elnök tartozik egy ekkora gesztussal nekünk. Aztán meglátjuk, belefér-e a napirendjébe” – mondta.
A Joe Biden-féle kormányzat felelősségéről azt mondta: az amerikaiak nyomták bele Európát a háborúba, de most Európa beleragadt a helyzetbe. Azóta volt egy amerikai elnökválasztás, és az új elnök teljesen mást csinál. De ez a mi számunkra azt jelenti, hogy Amerikához nehéz igazodni. De a békepárti amerikai elnöktől illő lenne ezek után egy olyan gesztus, hogy eljön kinyilvánítani, hogy veletek vagyok – mondta. Európa beleragadt a bajba, de mi nem, a kisegérnek előnyei is vannak, kis résen is kifér – mi nem vagyunk benne a háborúban, a szankciókat is megúsztuk, az orosz olajról sem kellett leválni, és pénzt sem adunk – fogalmazott.
Viszont Európában most nagy baj van, elfogyott a pénz, és még több kellene Ukrajnában – beleugrottak a háborúba, de nem tudnak kijönni belőle. Viszont onnan most óriási a nyomás, hogy mi is menjünk velük. Már aláírtak egy megállapodást, hogy francia és angol katonák menni fognak. Az oroszok már ki is mondták, hogy ha Ukrajnába beteszik a lábukat, legitim célpontnak fogják tekinteni őket. Masíroznak bele a háborúba! – fogalmazott, hozzátéve:
rendkívül veszélyes a helyzet, ezért a külpolitikában is nemzeti úton kell járnunk.
Most azért küzdenek, hogy elvegyék a vétójogunkat (ami nem is pontosan vétó), hogy nélkülünk döntsenek rólunk is. És
most az a lényeg, hogy tudnunk kell nemet mondani Brüsszelnek, ezen múlik a sorsunk
– fogalmazott.
Most elővettem azokat a történelmi munkákat, amik arról szólnak, hogy miért sodródtunk bele két világháborúba is, hogy most el tudjuk kerülni azt a sorsot. A tanulság szerintem az, hogy már az első pillanatban világos pozíciót kell elfoglalni. Mindkét világháborúban lavírozni próbáltak. Az elejétől tiszta lapokkal kell játszani: mi nem megyünk, nem adunk pénzt, katonát – és ennek lesz jelentősége – mondta. Elfoglaltuk ezt a pozíciót, és nyíltan, kitartóan képviseljük. Ez is kell, és nemzeti egység, békepárti stabil kormány is kell hozzá – mondta.
Ez a választás most arról is szól, hogy Brüsszel bülbülszavakkal pénzt ígér – és kezdődik a lavírozás, majd bele fognak tolni minket a háborúba. Ezért nem szabad ilyen kormányt választani, olyat kell, ameéy háborúellene,s és amely mögött stabil, erős népi akarat áll, hívjuk azt nemzeti konzultációnak vagy petíciónak – mondta.
Mikor lesz béke? De milyen béke? Az első világháború is balkáni háborúkkal kezdődött, aztán európai, majd világháború lett belőle. Ha most az oroszokkal nem egyeznek meg, és nélkülük küldenek Ukrajnába európai katonákat, akkor a szláv testvérháborúból először regionális európai háború, majd világháború lehet. És ha jönnek haza százával a hullazsákok, akkor elcsúszik a hatalom a tábornokok irányába, mint az első világháborúban, és megváltozik a közhangulat. Ezt még az elején meg kell állítani – mondta.
Lehet, hogy lesz fegyvernyugvás, vagy valami békeféle az oroszok nélkül, de aztán egy 1200 kilométeres fronton bármi történhet, bármikor kitörhet egy újabb háború. Szóval nem lehet más megoldás, nem lehet úgy európai katonákat Ukrajnába küldeni, hogy abba az oroszok nem egyeztek bele. Ezt meg kell állítani, különben évtizedekig háború lesz – fogalmazott.
A fronton a két oldalon minden héten meghal vagy hadirokkant lesz 9 ezer ember, az havi 36 ezer ember, az évi 400 ezer ember, két év alatt 800 ezer – erre ad pénzt ma Európa – mondta.
Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit
– fogalmazott. Az csak az első csata, hogy meg kell nyerni a választást – tette hozzá.
Magyaroszágon van 40-43 százalék, akik még sosem szavaztak a jobboldalra. A többi 60 százalék viszont igen, őket kell megnyernünk. A többség patrióta, aki szenvedélyesen szereti a hazáját. Velük kell nyernünk – mondta.
Ez egy keresztény ország, olyan értelemben biztos, hogy a keresztény tanításokkal a többség biztosan egyetért, még ha nem hívő is valaki, a munkáról, családról, becsületről, tisztességről ugyanazt gondoljuk, és ez keresztény alapon nyugszik – mondta.
Nem csak az a baj a migrációval, hogy több lesz a bűnöző és sokba kerülnek, hanem az is, hogy kicserélik a kultúránkat
– tette hozzá.
Ha a mindebben hívő embereket el tudjuk vinni a szavazóurnákhoz, nyerünk. Van többségünk, de el kell vinni őket szavazni, és akkor lesz nemzeti kormány, ami nemet tud mondani Brüsszelnek, Moszkvának, Washingtonnak – fogalmazott.
A beszélgetés végén az volt a kérdés, tartja-e még az olvasónapot, és mit olvas. Erre a kormányfő azt felelte: „minden reggel Orbán Balázs utasításait olvasom!”. Az olvasmányélményeim mezeje most nagyon beszűkült a kampányban – mondta, hozzátéve, lefekvés előtt azért könyveket is olvas, az első és második világháború történetéről rengeteget, köztük Schmidt Mária, Borhi László könyveit említette.
A kampányról elmondta: minden feszültség mellett sok találkozás, együtt gondolkodás, beszélgetés is, ami rengeteg inspirációt is ad – és ez a közösség együtt van 2002 óta, és együtt is fog maradni.
Mint mondta, a kampány utolsó két hetében mindenkit meg kell keresni, melózni kell rengeteget, mert a mindennapi meló fogja eldönteni a választásokat. Ha elvégezzük a melót, lesz olyan kormányunk, ami kiáll Magyaroszágért, és akkor nem kell a gyerekeinket, unokáinkat háborúba küldeni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Mandiner Klubesten szerda este a Várkert Bazárban.