2025-re felére csökkent a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a csökkenés egyik oka, hogy már nem szükséges az egyetemi diplomaszerzéshez a nyelvvizsga; de Légrádi Tamás szerint már a középiskolásoknál is látható a visszaesés.
„A lakossági nyelvoktatás a nyelviskolákban az elmúlt években minimális méretűre zsugorodott, kevesebben tanulnak nyelvet. Mondhatnánk persze, hogy nem a papír, hanem a tudás a lényeg, de nem kellene vészharangokat kongatni, ha az Eurostat statisztikáiban nem állnánk ennyire rosszul, az utolsó előtti helyen az unióban” – mutatott rá az InfoRádióban Légrádi Tamás.
A nyelvtudást a számok nyelvére fordítva elmondta: tízből körülbelül négy ember beszél idegen nyelvet, ez az elmúlt 25-30 évben jelentősen emelkedett, a rendszerváltáskor még tízből ketten beszéltek az anyanyelvükön kívül másikat is, a környező országokban viszont mindenütt magasabb ez az arány.
Visszatérve a nyelvvizsga témájához elmondta: noha felvetődhet, hogy ezt nem kérik már szinte sehol, ez egy nagyon objektív mérőeszköz.
„Egyrészt van, ahol ez követelmény, illetve van, ahol ezt nézik,
a közszférában még pénzt is adnak érte.
Emiatt aztán feltétlenül érdemes nyelvvizsgát tennie annak, aki ezt úgy érzi, de aki meg úgy gondolja, hogy nyelvvizsga nélkül is a nyelvtudásával fog tudni boldogulni, azért erre is láttunk nagyon sok példát. A nyelvvizsga tekintetében a fiatalok körében még egy állami ösztönző is van, a sikeres nyelvvizsga díját visszakapja a vizsgázó, amit nagyon pozitív dolognak gondolunk, ugyanakkor ez sem állította meg a tendenciát” – rögzítette Légrádi Tamás, de hozzátette, sok egyetem megköveteli a diplomaszerzéshez a nyelvvizsgát.