A Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezett népszavazást december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében, az NVB a kérdést tavaly májusban hitelesítette. A jogorvoslatok lezárulta után, augusztus 26-án vette át a szervező az aláírásgyűjtő íveket, a gyűjtésre december 24-én 16 óráig volt lehetősége.
A szervező december 23-án adta le az íveket. Az ívek ellenőrzését végző Nemzeti Választási Iroda pedig megállapította: a leadott íveken matematikai számítások alapján az érvényes aláírások száma nem haladhatja meg a százezret, ezért az iroda nem ellenőrizte az íveken szereplő aláírásokat, az NVB pedig csütörtöki ülésén megállapította, hogy
az országos népszavazási kezdeményezést támogató érvényes aláírások száma százezer alatt maradt.
Az Alaptörvény szerint legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Tekintettel arra, hogy az érvényes aláírások száma százezer alatt maradt, az országos népszavazás elrendelésére az Országgyűlésnek mérlegelési jogkörében eljárva sincs lehetősége – írta határozatában az NVB.
A bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat közel hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte, amiért a népszavazási kezdeményezéshez igényelt aláírásgyűjtő ívek közül a határidő lejártáig 8171 ívet nem adott át a Nemzeti Választási Irodának. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után nyolcszáz forint, de összesen nem haladhatja meg szervezet esetében a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét, így az NVB 2 millió 908 ezer forintban állapította meg a kiszabott bírság összegét.
Skíták
Az NVB csütörtöki ülésén megállapította azt is, hogy a szkíta nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma – figyelembe véve a kezdeményezés benyújtásakor csatolt 27 érvényes támogató aláírást is – 1098.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint ha további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja.
Az NVB augusztus 13-án hitelesítette a szkíta honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőnek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kellett összegyűjtenie.
Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrizte, és az NVB csütörtöki ülésén megállapította, hogy a benyújtott hiteles aláírások száma – a kezdeményezéskor benyújtottakkal együtt – 1098. Az NVB határozata ellen öt napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani, a határozat jogerőre emelkedése után az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét az ellenőrzés eredményéről és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalásáról.
Az NVB a kezdeményezőre 12 ezer forint bírságot szabott ki, amiért 15 aláírásgyűjtő ívet nem adott vissza.