Orbán Viktor szerint fontos, vízválasztó év volt 2025, hiszen Donald Trump megnyerte az elnökválasztást és lehetett ahhoz reményeket fűzni, hogy véget vet az orosz–ukrán háborúnak. „Mi is erre építettük a terveinket, hogy a magyar gazdaság a háborús blokkolás után lendületet vesz, de nem ez történt” – fogalmazott az interjú elején a miniszterelnök.
Szerinte a jelenlegi helyzet vízválasztó, mivel nem volt még példa arra, hogy az amerikai és európai politikusok egy stratégiai kérdésben – a háború ügyében – látványosan ellentétes álláspontot képviseljenek. Emlékeztetett, hogy miközben az amerikai elnök „kiadta a jelszót” a háború befejezésére, az európaiak azt választották, hogy folytatni kívánják. És ehhez Európa képes volt a teljes gazdaságát átszervezni hadigazdasággá – mondta.
A kormányfő szerint 2026-ban arról kellett döntenie a magyaroknak, hogy „mi melyik oldal mellé állunk, hogy kimaradunk-e a háborúból vagy csatlakozunk Brüsszelhez;
2026 a háborús döntés éve lesz”
– hangsúlyozta. „26-ban én arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük. Azt szeretném tőlük kérni, hogy abban erősítsenek meg, arra hatalmazzanak fel, hogy tartsam kívül Magyarországot az európai háborús szövetségből” – mondta.
Hangsúlyozta: most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket. „Én mindig optimista voltam, most is az vagyok” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni. „Mi ezt tesszük. Tudjuk, hogy mire kérünk mandátumot, tudjuk, hogy mire kérjük a szavazatokat, és tudjuk, hogy mit akarunk az így megkapott hatalommal, erővel kezdeni” – szögezte le.
Mint fogalmazott, „nekünk, magyaroknak mindent újra kellett kalibrálnunk, újratervezést kellett végrehajtani. „Magyarország úgy döntött, hogy – szemben az európai hadigazdálkodással – a békegazdaság útvonalán halad miután mindent újraszámoltunk, ebből következtek a bejelentett intézkedések: béremelések, a vállalkozások támogatása, és a családtámogatási intézkedések. „Ez elvitt hat-hét hónapot, de a békegazdaság megindult” – mondta.
Jelezte: a magyar gazdaság teljesítménye tekintélyes részben arra épül, hogy értéket állítunk elő, amit külföldön adunk el, piacképes termékeink vannak. Az egyik felvevőpiac az Európai Unió, azon belül is Németország, viszont ha ott hadigazdaságra állnak át, az negatívan hat Magyarországra, de ilyenkor nem sopánkodni kell – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: ezért hirdették meg a gazdasági semlegességnek nevezett stratégiát, ami Európán kívüli piacokat próbál szerezni a magyar termékeknek.
„El fog tartani jó pár évig, amíg a magyar termékek jó részét nem az európai piacon adjuk el, de ezt a munkát folytatni kell.”
Szerinte ebben a folyamatban kulcsfontosságú lenne a háború lezárása és az orosz piac kinyitása, ahol a magyar termékeket értékesíteni tudnánk, illetve energiát nagyobb mennyiségben lehetne beszerezni.
Orbán Viktor úgy látja, „Magyarország elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell Brüsszellel szemben. Magyarországnak fontos döntést kell hoznia 2026-ban: betársulunk-e a háborús stratégia mellé, vagy kimaradunk. Európában eldöntötték, hogy ők háborúba mennek”.
A kormányfő szerint a magyar emberek talán kevés impulzust kapnak arról, hogy az európai vezetők mennyire közel sétálnak ahhoz a szakadékhoz, aminek a neve háború. „A nyugati szövetségi rendszer része akarunk maradni, de azt szeretnénk, hogy a józan ész alapján hozzanak döntéseket. Nem ki akarunk lépni, hanem azt akarjuk, hogy mind Brüsszelben, mind a NATO-központban értelmes döntések szülessenek. Utóbbiban jobban állunk, mint korábban, mert az Egyesült Államok is azt mondja, amit mi, de Brüsszelben is, hiszen a csehek és a szlovákok velünk azonos békepolitikát követnek” – hangsúlyozta, megismételve: Brüsszelt előbb-utóbb »el kell foglalni«, ezért hozták létre a Patriótákat.
„Ennyi a lecke”
Hangsúlyozta: a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.
A miniszterelnök azt mondta: a lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátuk mögött kell meghozni, mert ha „partizán döntések”, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek.
„Ezért sokkal jobban kell hagyatkoznunk az egyeztetésekre, a közös döntésekre és a közös döntések közös végrehajtására. Ennyi a lecke” – tette hozzá.
Arra figyelmeztetett: a politika a leginkább megújulást követelő szakma a világon mindenhol, aki itt nem tanul, nem alkalmazkodik, nem figyel, nincs tapasztalata, az nagyon könnyen téved.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz „nehezen mozdul, mint az anyahajó”, és lehet, hogy inkább egy drón kellene, a kormányfő úgy reagált: ezt nem tudják, „a piacon a drónok jól futnak”, ő azonban nem szereti az ilyen kockázatos kalandokat.
„Én azt szeretem, hogyha világos az a három-négy érték, amin áll egy ország politikája” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy Magyarország ebből a szempontból egy kivételesen stabil európai ország: van egy munkaalapú gazdasági rendszerünk, ami eltér a brüsszeli hadigazdaság rendszerétől, és van egy családokra épülő társadalmi rendszerünk, ami szintén eltér attól, ami Brüsszelben tapasztalható.
Értékelése szerint ezen a két pilléren „áll a magyar élet”, ezeket nem lehet föladni, „ezeket nem váltják ki drónok”.
Itt nincsen migráció, gender, brüsszeli alávetettség, itt szuverenitás, családbarát politika, érdemalapú és teljesítményre épülő gazdaságpolitika, a családok tisztelete van – hangsúlyozta, jelezve, hogy ezeket a politikai tételeket „semmilyen dróntámadás esetén sem szabad elmozdítani”.
Arra a kérdésre, hogy mennyire önreflexív a Fidesz a vezetése, illetve hogyan lehete kezelni a pártban megjelenő haszonelvű és érdekközpontú "„ársutasokat”, Orbán Viktor azt válaszolta: remélik, hogy akik elmennek a pártból, azok a rossz tulajdonságokat is magukkal viszik. Hozzátette: az a jó, hogyha az alkotni akaró karakterek vannak többségben és a potyautasok vannak kevesebben. Megjegyezte: olyan buszt még nem látott, „ahol egy-két bliccelő ne lenne”, de az a fontos, hogy azok ne jussanak a kormány közelébe.
Kiemelte azt is: az önreflexió karakterkérdés, nem politikai, ideológiai, párt, vagy kormányzati kérdés. Szerinte ebből a szempontból a magyar kormány jól áll, a kabinetet önreflexív emberek alkotják, mindenki elfogadja azt, hogy az „eklézsiát folyamatosan meg kell reformálni”, mindig van valami, amit lehet jobban csinálni.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter megjelenése és berobbanása a politikai életbe okozott némi meglepetést, bénultságot a Fideszben, Orbán Viktor azt mondta: bénultságot nem tapasztalt.
Hangsúlyozta: egy kormányzó pártnak dolgoznia kell, az ellenzéki pártokkal folytatott párbajok, csörték másodlagosak, és kárára lenne az országnak, ha a kormánytól azt várnák, hogy kormányzás helyett kampányoljon. Mindennek megvan a maga ideje, a kampánynak is, meg a kormányzásnak is. Egy kormányzó párt nem igazíthatja a lépéseit aszerint, hogy éppen mi történik az ellenzéki oldalon – szögezte le.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy meddig látja maga előtt ezt a pályát, kifejtette: „Azt, hogy az emberi élet végén mi van, lehet tudni. Egyelőre a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ez a legnagyobb versenyelőnye ma Magyarországnak. Ha megnézi, hogy Magyarország miért tud meghozni olyan döntéseket, amelyekkel megragad lehetőségeket, azért, mert minden országnál cselekvőképesebb”.
„Béke, béke, béke” – hangsúlyozta 2026-ra fordulva a kormányfő az interjú végén, aki ezzel kívánt boldog új esztendőt.