Az Európai Tanács legutóbbi ülésének politikailag fajsúlyos két napirendi pontja – az Ukrajnának történő hitelnyújtás és a MERCOSUR egyezmény aláírás előtti jóváhagyása – mellett szinte teljesen elsikkadt a harmadik megvitatott kérdés.
Megállapodás született ugyanis a Tanács tárgyalási irányelvéről azokkal az euró szerepének megerősítését célzó kulcsfontosságú javaslatokkal kapcsolatban is, amelyek lehetővé teszik majd a digitális euró bevezetését, valamint pontosítják az eurókészpénz törvényes fizetőeszköz-státuszát.
A elfogadott javaslatok két olyan rendelet megalkotására vonatkoznak, amelyek meghatározzák a digitális euró lehetséges kibocsátásának jogi kereteit, valamint egy olyan rendeletre, amely erősíti a hagyományos készpénz szerepét az EU-ban azáltal, hogy jogilag szavatolja annak széles körű elfogadását és elérhetőségét – olvasható a Portfolio véleményrovatában.
A digitális euró kibocsátása kiegészítené a hagyományos készpénzt, vagyis az euróbankjegyeket és érméket, mégpedig úgy, hogy az euróövezetben a nagyközönség valamint a vállalkozások számára bármikor és bárhol elérhető legyen fizetések lebonyolítására.
Az elgondolások szerint a digitális euró:
- online vagy offline egyaránt használható lenne, vagyis használatához nem szükséges internetkapcsolat;
- a fizetések és a pénzátutalások magas fokú adatvédelem mellett történnének;
- a nemzeti és nemzetközi kártyák vagy a magántulajdonú szolgáltatók által üzemeltetett fizetési alkalmazások mellett, azokkal párhuzamosan létezne.
Azt követően, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadja a jogi keretrendszerről szóló javaslatot, az Európai Központi Bank (EKB) fog dönteni a digitális euró kibocsátásáról.
Azt gondolhatnánk, hogy a digitális euró bevezetésének hazánkban nincs különösebb jelentősége, hiszen nálunk az euró bevezetése egyelőre még csak a távoli jövő zenéje. Ám tévedés lenne ebből kiindulni, hiszen a mindennapi életben a magyar polgárok szinte ezer szálon kötődnek az euróhoz. Honfitársaink tízezrei dolgoznak és kapnak fizetést az euróövezetbe tartozó országokban, évente több százezren utaznak nyaralni, pihenni vagy bevásárolni a szomszédos Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába, Szlovéniába, meg a többi 16 (rövidesen 17) euróövezeti országba.
Nem is szólva arról az évente több, mint tíz millió turistáról, akiknek jelentős hányada euróövezeti országokból érkezik hozzánk és vesz igénybe különböző szolgáltatásokat.
Szinte bizonyosra vehető, hogy az említett mindennapi ügyletekben a digitális euró a bevezetése után szinte azonnal meg fog jelenni, ezért addigra a hazai pénzintézeteknek és más pénzügyi szolgáltatóknak, a turisztikai vállalkozásoknak, a kereskedőknek, valamint a jelentős átutazóforgalmat kiszolgáló szervezeteknek már felkészülteknek kell lennie a digitális euró kezelésére.
A Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzintézetek ugyan már a kezdetek óta figyelemmel kísérik a digitális euróval kapcsolatos fejleményeket, de a passzív követésből immár át kell váltani az aktív felkészülésre.
Azt, hogy a digitális euró bevezetése az euróövezetbe nem tartozó országokra is feladatot ró, jól jelzi, hogy a Tanács tárgyalási irányelvet határozott meg az Európai Parlamenttel az euróövezeten kívüli pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott digitális euró szolgáltatásokról szóló rendeletről folytatandó tárgyalásokhoz is – hívja fel a figyelmet az írás.
A mandátum – egyebek között – kimondja, hogy az Unióban bejegyzett valamennyi fizetési szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy azonos feltételek mellett nyújtson fizetési szolgáltatásokat digitális euróban a természetes vagy jogi személyeknek. Ezen túlmenően a nem euróövezeti tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyekre vonatkozik a digitális euró forgalmazásának a kötelezettsége, vagy amelyek úgy döntenek, hogy digitális euróban történő fizetési szolgáltatásokat nyújtanak, ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk a digitális euró forgalmazása során, mint a többi pénzforgalmi szolgáltatóknak.
Érdemes tehát valamennyi érintettnek mielőbb közelebbről megismerkednie a digitális euróra vonatkozó szabályokkal, még ha annak gyakorlati hasznával kapcsolatban egyelőre többeknek is van kétsége. Azt persze még nehéz előre megjósolni, hogy milyen fogadtatása lesz majd a digitális eurónak. Felmérések szerint a digitális euró sikere nem alapulhat kizárólag a technikai tökélyen; a hagyományos fizetési eszközöket csak utánozni képes digitális euró könnyen jelentéktelenné válhat.
Ha azonban használata valóban egyszerűbb, biztonságosabb és olcsóbb lesz, s jobban illeszkedik be napjaink digitális ökoszisztémájába, akkor valós előrelépést hozhat még ott is, ahol nem az euró a törvényes fizetőeszköz - olvasható a cikkben.