A beszélgetés kezdéseként az ukrajnai háború volt a téma, amellyel kapcsolatban kiderült, hogy Orbán Viktor szerint nem lehet kizárni, hogy Európa számára 2025 volt az utolsó békeév. A brüsszeli EU-csúcson a háborúhoz kerültünk közelebb, annyit sikerült elérni, hogy lassult a háborúba sodródás üteme. Ismét hangsúlyozta: ma Európában újra két tábor van, a háborús párt és a békepárt. Jelenleg a háborúpárti erők vannak fölényben. Brüsszel háborút, Magyarország békét akar.
„A látszat szerint az ukrán–orosz háború jelenti az eszkaláció veszélyét, de ez inkább következmény.
A valódi ok Nyugat-Európa politikai, gazdasági és társadalmi hanyatlása. Ez a folyamat már a 2000-es évek közepén elindult, majd a pénzügyi válságra adott rossz válaszok felgyorsították. Húsz évvel ezelőtt az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye nagyjából azonos szinten volt. Ma Amerika az egekben van, Európa pedig lefelé csúszik. A világ egykori mintaadó kontinense néhány év alatt megmosolygott, komolytalan szereplővé vált” – fejtette ki a kormányfő. Szerinte zért szervezik hadigazdasággá Európát, ez egy jól ismert történelmi reflex: ha nem tudják felvenni a versenyt a gyorsabban fejlődő térségekkel, hadigazdasággal próbálnak növekedést generálni.
Úgy látja, most egy teljesen új világ van kialakulóban. A pénzügyi, katonai és politikai hatalom újraelosztása zajlik, ami akár háborút is fellobbanthat. Az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának a következménye.
„Európa háborús útra lépett, amerikai nyomásra is. A Biden-adminisztráció beavatkozása döntötte el a vitát a háborúpártiak javára. Ma meg az új elnök békét akar. Ez intő jel. Európának nem szabad az amerikai belpolitikai ciklusokra építenie a saját stratégiai döntéseit.
Fontosak az amerikai kapcsolatok, de európai ügyekben kizárólag európai érdekekből szabad kiindulni”
– figyelmeztetett.
Zűrzavar uralkodik ma Brüsszelben. Ha nem történik gyors, mélyreható újjászervezés – ami lehetséges lenne –, akkor a szétesés elér egy pontot, és onnan már nem lesz visszaút – értékelt Orbán Viktor. Példaként hozta a zöld átállás elbukott ügyét (például hogy meghirdették, 2035-től nem lehet hagyományos meghajtású autókat gyártani, majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez képtelenség, visszakoztak) és a migrációt.
„Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot, ezért napi egymillió euróra büntetnek minket. A lengyelek ugyanazt csinálják, mint mi, őket viszont jutalmazzák. Az unió folyamatosan szűkíti a nemzetek szuverenitását, miközben képtelen élni a megszerzett hatáskörökkel” – fogalmazott.
Azt is mondta, hogy
Ukrajna uniós tagsága sosem fog megvalósulni,
ez nem reális, és nem is jelentene védelmi garanciát. „Ukrajna fenntartása energiát és erőforrásokat szív el Európától. Ukrajnával minden nap gyengébbek vagyunk” – tette hozzá.
„A mi feladatunk az, hogy miközben az unió hanyatlik, Magyarország fejlődjön. Ez komoly politikai és szellemi kihívás”, különösen a háború és az amiatt hozott szankciók okozta gazdasági nehézségek közepette – közölte.
Ezután a belpolitika volt a téma.
„A három bűn, ami Nyugat-Európát tönkretette: a globális nagytőke érdekeinek elsőbbsége az emberekével szemben; a migránsok beengedése és betelepítése; és a gyerekek átnevelése a woke- és genderideológia jegyében. Mi mindhármat elutasítjuk. Ma ez a nemzeti szuverenitás lényege. Brüsszel azt akarja, hogy Magyarország adja föl az ellenállást, és legyen olyan, mint ők. A Tisza Párt is ezt képviseli. Ez egy régi történet. Most ennek egy újabb kiadását éljük” – fejtette ki a véleményét Orbán Viktor, megjegyezve: „azt kell elhitetni az emberekkel, hogy csak akkor javulhat az életük, ha letapossák azokat, akik a brüsszeli megváltás útjában állnak. Ezek lennénk mi”.
Megkérdezték, a kormányfő 16 év kormányzás után mire a legbüszkébb.
„Az elmúlt években például három Nobel-díj került Magyarországra, és ez egyszerűen csodálatos. Az országépítés sikereivel visszaadtuk az ország és a magyarok önbecsülését. Megmutattuk, hogy mi nem a vereség és a meghátrálás népe vagyunk, győzhetünk is, és győzni is fogunk a magyar balsors fölött. De ha egy dolgot kellene mondanom: ha 2010-ben nem alakítjuk át a Magyarországot, ma kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne ebben az országban. Ennyivel több gyerek ül ma karácsonykor a fenyőfák alatt. Mi lehetne ennél fontosabb?” – mondta.
A magyaroknak karácsonyra egy egyszerű keresztény tanítással üzente: szeressék felebarátjukat, mint önmagukat.
„Most nem az első, hanem a második felére figyelek: szeresd önmagadat. Ez nem önimádatot vagy öndicséretet jelent, hanem azt, hogy értékeljük, amit elértünk, és nem becsüljük alá a saját életünk eredményeit. Az egyben tartott család, a rendesen felnevelt és kitanított gyerek, a kitartás a barátaink mellett, szüleink szeretetteljes végigkísérése az útjukon, a megszerzett és megtartott munkahely, a saját otthon, a magabiztos, maga ura élet, a hazáért vállalt bármilyen áldozat, ez mind ok az önbecsülésre.
A helyes önismeret hozza el az önbecsülést, az önbecsülés pedig a másik ember sikereinek és eredményeinek elismerését, vagyis a felebarát iránti szeretetet. Nem látok más utat, amely elvezetné a magyarokat a békességhez”
– zárult a beszélgetés.