A fővárosi szakszervezetek képviselőivel folytatott egyeztetését követően Karácsony Gergely elmondta: csütörtökön a főváros a Kúriai felülvizsgálatban is megnyerte azt a pert, amelyet még 2023-ban indítottak a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan. A korábban már jogerős másodfokú döntést a Kúria is jóváhagyta, és ez egy precedens értékű határozat mind a főváros, mind általában véve a magyar önkormányzati rendszer szempontjából - tette hozzá.
Szavai szerint a Kúria kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros folyószámláját, és törvénytelenül vont le erről a számláról 28 milliárd forintot. "Maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, de mindenképpen visszajár közel 4 milliárd forint kamat, illetve természetesen a kúriai döntés után a főváros kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében is" - közölte a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint a döntés azért is precedensértékű, mert kimondta azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ezért a kivetését közigazgatási eljárásban kell érvényesíteni, amelyben az államkincstárnak érdemben vizsgálnia kell, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás. Ez azt jelenti, hogy nemcsak 2023-ban, hanem tulajdonképpen amióta a szolidaritási hozzájárulás létezik, az államkincstár a "törvényekkel ellentétes módon" érvényesíti a behajtását - mondta, kiemelve: a Kúria döntése az egész önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros pénzügyi helyzete szempontjából bár a jogi út rendkívül fontos, hiszen alátámasztja az igazukat, nem elég gyors ahhoz, hogy a város működőképességét meg tudják őrizni.
"Ha meg akarjuk oldani ezt a helyzetet", akkor nem arról van szó, hogy a kormánynak "kegyet" kell gyakorolnia a főváros felé, hanem arról: a Kúria által is kimondott módon törvénytelen állami elvonásokat fel kell függeszteni - jelentette ki Karácsony Gergely, hangsúlyozva: ez most "nem csak jogállamisági kérdés", hiszen arról is szól, hogy a fővárosi önkormányzat és a cégei 2026. január elseje után is képesek-e ellátni a feladataikat.
Szakszervezetek kezdeményezésére összeült a 27 ezer fővárosi dolgozót reprezentáló, az érdekképviseletek által létrehozott sztrájkbizottság, amelyet tájékoztatott a főváros pénzügyi helyzetéről, és arról, hogyan állnak a kormányzattal folytatott tárgyalások.
A sztrájkbizottságnak beszámolt arról, hogy ha nincs kormányzati beavatkozás és az államkincstár továbbra is "törvénytelenül inkasszálja" a főváros folyószámláját, akkor "az év végén nagyjából mínusz 37 milliárd forinton lesz főváros hitelkerete" - közölte a főpolgármester.
Kifejtette, mindez azt jelenti, hogy
az év végén a fővárosi önkormányzat nem tud megfelelni a gazdasági stabilitási törvénynek, hiszen az megtiltja, hogy az önkormányzatoknak adósságuk legyen az év végén.
Ebből pedig az következik, hogy január elsejétől megszűnik a főváros folyószámla-hitelkerete - mondta Karácsony Gergely. Hozzátette: mivel az iparűzésiadó-befizetések március közepén érkeznek, ez azt jelenti, hogy "január elsejétől március közepéig a fővárosnak semmilyen bevétele nincs és még folyószámla-hitelkerete sem". Tehát így nem tudnának bért fizetni a fővárosi dolgozóiknak - mutatott rá a főpolgármester, jelezve: ez beláthatatlan következményeket okozna.
Emlékeztetett, a nyár elején a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergellyel többször is tárgyaltak, és kialakították azt az álláspontot, hogy a főváros közszolgáltatásainak "veszélyeztetése nem fordulhat elő". Tehát a szakszervezetekkel közösen ennek szeretnénk érvényt szerezni - mondta Karácsony Gergely.
"Közös felelősségünk az, hogy visszahívjuk a kormányt" a tárgyalóasztalokhoz - emelte ki a főpolgármester.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke közölte: a 27 ezer dolgozó képviseletében meghozott egységes döntésük értelmében felszólítják a főváros és a kormány képviselőit, hogy folytassák a félbemaradt tárgyalásokat.
Erre egy hetet kapnak, és ha ez nem történik meg, akkor fórumokat szerveznek majd, amelyeken tájékoztatják a dolgozókat arról, hogy akinek nem fizetik ki munkája ellenértékét, nem köteles dolgozni
- mondta. Megjegyezte, azzal, hogy ha nem fizetnek bért, a dolgozók kikerülnek a sztrájktörvény és minden egyéb jogi kötelezettség alól.
Naszályi Gábor hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy ideáig eljusson a helyzet, de ha mégis így lesz, akkor azért "a legkisebb mértékben sem lesz felelős a munkavállaló". Viszont az a politikus, aki vállalta a döntéseket, az igen - mondta.
Szólt arról is, megkezdik a 2026-os bértárgyalásokat, ugyanakkor a főváros ebben a helyzetben nem tud felhatalmazást adni a munkáltatóknak ezek lefolytatására. Ha tehát elutasító választ kapnak, elkezdik a sztrájkbizottságok szervezését, és "helyi szinten sztrájkokat fogunk foganatosítani" - mondta, megismételve: nem szeretnének ide eljutni.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke a LIGA érintett szakszervezetei nevében azt hangsúlyozta: számukra kiemelten fontos, hogy a főváros megbízhatóan és előre kiszámíthatóan tudjon működni. Arra kérték a főváros vezetését, hogy kezdeményezzen egyeztetést a kormányzattal - mondta.