Hosszú szervezés előzi meg a vadászatokat, ősszel pedig a túrázók együttműködésére is szükség van a bonyodalmak elkerülése érdekében. Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője egyebek mellett arról is beszélt az InfoRádióban, hogyan történik egy-egy terület kijelölése, lezárása. Földvári Attila elmondta: a vadászati főidény szeptember elején kezdődik a szarvasbőgéssel, majd a gímszarvasbőgés után a dámok barcogása (párzási időszaka) következik. Később elkezdődnek a társas nagyvad vadászatok, valamint az apróvad vadászatok, és a fő időszak januárig vagy akár február végéig is eltarthat.
Kiemelte, hogy az erdőtörvény ad lehetőséget a vadgazdálkodó szervezeteknek arra, hogy az általuk vadgazdálkodási szempontból kezelt területeken lezárásokat foganatosítsanak. A látogatási korlátozást azonban csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával lehet elrendelni. Ha társas vadászatról van szó, vagyis nagyobb területet érintő hajtásokat végeznek, akkor arra az erdőterületre vonatkozik a korlátozás, ahol a vadászat zajlik. Ebben az esetben a vadászati hatóságnál, azaz a kormányhivatal illetékes egységénél bejelentett időpontot megelőző naptól a társas vadászat tervezett napjának a végéig szólhat a korlátozás.
Ha pedig egyéni vadászat a program, ami a klasszikus, lesen ülve végzett tevékenység, akkor az adott nap délutánjától, egészen pontosan négy órától másnap reggel 9 óráig szólhat a korlátozás. A korábbi évekhez képest
fontos változás, hogy a korlátozás nem terjedhet ki a turistaútvonalak területére.
A lakosságot vagy a turistákat a bevett normáknak megfelelően a nagyobb területeket kezelő állami erdőgazdaságoknak kell tájékoztatniuk az online felületeiken, a közösségi- és a helyi médiában a vadászatokról. Mindezeken kívül az adott területre bevezető turistautak mentén is megjelentetik a hirdetőtáblákon vagy a plakátokon a tudnivalókat. A szóvivő megjegyezte: ugyanakkor vannak olyanok, akik nem a járt úton mennek be az erdőbe, hogy például gombát szedjenek, nézelődjenek vagy fotózzanak, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem látják a hirdetőtáblákat vagy figyelmetlenül elmennek mellettük. Azt tanácsolja, hogy mindenki tájékozódjon, mielőtt túrára indul az erdőbe. Az a legjobb, ha felkeresik a helyi önkormányzatot, amelynek van kapcsolata az illetékes vadgazdálkodó szervezettel. Utóbbi pedig részletes tájékoztatást tud adni arról, hogy mely útvonalak járhatók, illetve melyeken lehet túrázni.
Földvári Attila figyelmeztetett: bizonyos biztonsági szempontok is közrejátszanak a korlátozásoknál, de ezzel kapcsolatban elsősorban nem is arra gondol, hogy egy eltévedt lövedék eltalálhatja az erdőben túrázókat, hanem inkább arra, hogy a vadászatok nagyon hosszú szervezést, előkészítést igényelnek, és „ha egy hajtásba véletlenül belegyalogol egy turista, akkor
a hajtást azonnal le kell állítani, ami kis túlzással azt jelenti, hogy annak a vadászatnak vége is, miközben lehet, hogy hetek munkáját igényelte, hogy azt jól megszervezzék”.
Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője azt tanácsolja az erdőben túrázóknak, hogy mindig a kijelölt turistaútvonalon haladjanak, ami szerinte már önmagában nagy segítség a vadászoknak. Mint mondta, érdemes inkább élénkebb színű ruhadarabot viselni, mert akkor könnyebben és messzebbről észre lehet venni a barangolókat, így időben megelőzhető, hogy belemenjenek egy hajtásba. Megismételte, hogy az említett vadászatok általában délután négy órától másnap kora délelőttig tartanak, így ebben az időszakban nem ajánlott túrát szervezni a tél végéig, de az év más időszakaira is vonatkozik ez az ajánlás a személyes biztonság érdekében.
Földvári Attila elmondta: sokszor előfordul, hogy a kirándulók eltévednek, megsebesülnek, és a múltban nem egy példa volt már rá, hogy éppen a vadászok siettek a bajbajutottak segítségére. Úgy véli, nagyobb baj nem lehet, ha a túrázók tájékozódnak elindulás előtt a megfelelő helyeken, felületeken. A szóvivő hangsúlyozta: a vadászok mindig igyekeznek tekintettel lenni a természetbe járókra, mert „a természet, az erdő mindenkié”, de azt gondolja, ennek kölcsönösnek kell lennie. „Meg kell férnünk egymás mellett, hogy tudjuk használni ugyanazt a területet, és ne akadályozzuk egymás tevékenységét” – összegzett Földvári Attila.