A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tájékoztatása szerint Magyarországon három év alatt megháromszorozódott a rendszeres podcasthallgatók száma, valamilyen gyakorisággal pedig már a lakosság mintegy kétharmada hallgat különböző műsorokat. A magyarok podcastfogyasztási szokásait vizsgáló kutatásból egyebek mellett az is kiderült, hogy a hallgatók több mint 90 százaléka elégedett a hazai műsorkínálat mennyiségével és minőségével.
Az NMHH műsorfigyelő osztályának vezetője az InfoRádióban elmondta: kétféle kutatási lábon állt a felmérésük. Az egyik fókuszcsoportos kutatás volt, melynek során kötetlenebb formában beszélgettek a megkérdezettekkel, a másik, reprezentatív kérdőíves felmérésnél pedig mintegy ezer internetező válaszolt. Kövecses Ágnes felidézte, hogy legutóbb 2021-ben készítettek hasonló vizsgálatot, és akkor a heti rendszerességgel podcastet hallgató közönség arányát 12 százalékra mérték, ami 2024-re 36 százalékra emelkedett. A valamilyen gyakorisággal – például kéthetente vagy havonta – podcastműsorokat fogyasztók aránya pedig 40-ről 66 százalékra ugrott három év alatt. A kutatás alapján
inkább a fiatalabb korosztály hallgat podcasteket, illetve nagyobb arányban követnek különböző műsorokat a férfiak és a magasabb iskolázottságúak.
A válaszadók 71 százalékát főleg a hírek, aktualitások érdeklik, a közéleti témákról szóló podcasteket a hallgatók csaknem fele fogyasztja, majd a humoros és a tudományos tematikájú tartalmak következnek a népszerűségi listán. Kövecses Ágnes szerint némileg meglepő, hogy a megkérdezettek viszonylag nagy arányban fogyasztanak bűnügyekkel foglalkozó műsorokat, a kutatásban résztvevők csaknem fele mondta azt, hogy rendszeresen hallgat ilyen tartalmakat.
Az NMHH műsorfigyelő osztályának vezetője kitért arra is, hogy a felmérés során arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók hová helyeznék a podcasteket a tévé és a rádiós műfaj közötti skálán. A többség utóbbihoz hasonlította, mivel indoklásuk szerint
a podcastműsorok a hosszabb, elmélyültebb beszélgetésekkel társíthatók össze, amelyek esetében lehet előny, ha láthatjuk, de nem feltétlenül követelmény.
A legtöbben azt válaszolták, hogy ugyanúgy élvezhetők az ilyen tartalmak, ha nem nézik, hanem csak hallgatják.
Kövecses Ágnes ugyanakkor kiemelte: a fókuszcsoportos vizsgálatnál többen megjegyezték, hogy úgy szoktak podcasteket fogyasztani, hogy először nézik, mert így könnyebben meg tudják különböztetni a megszólalók hangját vagy figyelhetik a mimikát, és csak ez után váltanak át a hallgatásra. A felmérés szerint a podcasthallgatók 83 százaléka elsősorban okostelefonon követi a műsorokat, 93 százalékuk időnként a YouTube-ot is használja, és utóbbiak körében 70 százaléknak a videómegosztó a fogyasztás első számú platformja.
A podcasteket elsősorban az különbözteti meg a televíziós beszélgetős műsoroktól, hogy direkt valamilyen online platformra készülnek. Kövecses Ágnes hozzátette: nagyon sok tévés vagy rádiós műsor elérhető podcast formában is, ami azt mutatja, hogy a podcast „átmeneti műfaj a rádió, a televízió és az online világ határmezsgyéjén”.
A hallgatók a podcast legnagyobb előnyének a rugalmasságát tartják, vagyis azt, hogy szinte bárhol, bármikor fogyasztható.
Több mint kétharmaduk szerint az ilyen műsorok alkalmasak arra, hogy a hallgatói egy adott témában jól el tudjanak mélyülni. A műfaj ezenkívül a nagy többség szerint személyesebb, nyitottabb közeget képes teremteni, mint a hagyományos médiatermékek. A podcastek egyes epizódjaival jellemzően inkább véletlenszerűen találkoznak a hallgatók, például a közösségi médiában, és csupán kevesebb mint felük szokott tudatosan és célzottan böngészni az adások között.
A kutatásból kiderült az is, hogy egy-egy eléjük kerülő epizódra elsősorban akkor kattintanak az internetezők, ha annak témája egybeesik az érdeklődési körükkel, illetve ha a beszélgetés résztvevőit vagy házigazdáját érdekesnek találják.