Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja az InfoRádióban elmondta, a konferencián több szempontból is vizsgálták a II. világháború végének fővárosi eseményeit, de elsősorban arra koncentráltak, hogy milyen volt az ostrom alatt a mindennapi élet, milyen volt a civil lakosság túlélési stratégiája. Azt is kifejtette, hogy az egyik előadáson azt részletezték, mit jelentett orvosi, egészségügyi szempontból ez a több mint három és fél hónap elegendő víz és élelmiszer nélkül, illetve azt is, hogy hogyan csatlakozhattak az emberek az ellenálláshoz.
"Az óvóhelyeken, illetve a pincék bezártságában állandóak voltak a különböző atrocitások, folyamatos félelem uralkodott ezeken a helyeken" – mondta a történész.
A konferencia résztvevői hallhattak egy hadtörténeti bevezetőt, illetve a katonai hadműveleti álláspont ismertetése sem hiányzott, hiszen elengedhetetlen a téma tárgyalásához.
Bank Barbara felidézte, hogy Budapest ostroma 1944. december 25-től 1945. február 13-ig tartott, és az orosz csapatok házról házra foglalták vissza a várost kemény harcok árán. Folyamatosak voltak a bombázások, ráadásul a Duna-hidakat is felrobbantották.
"A budai várnegyed például romokban hevert. A statisztikák szerint abban a térségben négy olyan lakás volt, amely nem sérült meg, és lakható maradt, a többi félig-meddig vagy teljesen romba dőlt. Ehhez még hozzájárult az is, hogy a szovjet csapatok nem kímélték az elhagyott épületeket" – mondta Budapest ostromáról a történész.
A teljes konferenciát itt lehet megnézni: