Nehéz év elé néznek az önkormányzatok 2025-ben Gémesi György szerint, aki úgy véli, több képviselő-testület is arra kényszerül majd idén, hogy emelje a helyi adók mértékét. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a mozgástér erősen függ az idei állami költségvetéstől, és ennek fényében „komoly elvonások várhatók”. Külön megemlítette a szolidaritási adót, amely az eddigi 307 milliárdról 365 milliárdra emelkedik idén, és a csaknem 60 milliárdos növekmény azt jelenti, hogy éppen ennyivel lesz kevesebb a bevétele a hazai önkormányzati rendszernek. A változás a gödöllői polgármester szerint főként a „tehetősebb, erősebb” önkormányzatokat érinti majd érzékenyen.
A 2025-ös évtől minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, a tavalyihoz képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt a saját keretük terhére. Gémesi György szerint ez a program újabb 65 milliárdot vesz el az önkormányzati rendszer bevételeiből. Mint mondta, az állami források emelkedése alig fél százalék, ami nem követi az inflációt, így viszont
reálértékben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak, mint 2024-ben.
A MÖSZ elnöke elmondta: már a 2024-es év sem volt egyszerű, és úgy véli, hogy idén is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük az önkormányzatoknak. Nyilván minden település a saját költségvetésének és lehetőségeinek megfelelően határozza majd meg a legfőbb irányokat. Gémesi György összességében nem túl optimista, és úgy gondolja, elképzelhető, hogy egyes önkormányzatoknak „vissza kell fogniuk bizonyos kiadásokat annak érdekében, hogy biztosítani tudják a mindennapi működést”.
A települések helyzete nem könnyű, hiszen a lakosság színvonalas szolgáltatásokat vár el, miközben az élet drágul, az önkormányzatok bevételei pedig az említett okok miatt csökkennek. Ebben a helyzetben Gémesi György szerint bizonyos területeken le kell faragni a költségekből, kiadásokból, amit természetesen meg fognak érezni a lakosok is. Mint mondta,
nem biztos, hogy a jövőben mindenhol ugyanazon a színvonalon tudnak majd szolgáltatásokat biztosítani, mint eddig.
Ennek klasszikus példái, hogy az adott településen nem mindenhol nyírják le a füvet vagy kevesebb kátyút tömnek be, mint amennyi elvárható lenne.
A gödöllői polgármester szerint fennáll a veszélye annak is, hogy nem jut elég pénz az amortizációt követelő felújításokra, vagy az egyes beruházásokat csak sokkal drágábban tudják majd elvégezni az érintett településeken. Elsősorban épület- és útfelújításokat érinthet ez a probléma, illetve bizonyos szolgáltatások a forráshiány miatt kevésbé jó minőségben lesznek elérhetők a lakosok számára. Gémesi György hozzátette: vélhetően a legtöbb önkormányzat megpróbálja növelni a bevételeit. A képviselő-testületeknek egyébként 2024 novemberéig kellett felülvizsgálniuk a 2025-ös évre vonatkozó helyi adókat, azok mértékét, illetve módosítását. Ezek alapján
nagyon sok településen növelik 2025-től például a kommunális, az építmény- és a telekadót.
„A kormány számított erre, hiszen például a kommunális adónál megemelte a felső határt, ami így jelenleg 49 ezer forint ingatlanonként” – jegyezte meg a városvezető.
„Nekünk, településvezetőknek az a feladatunk, hogy üzemeltessük a települést és biztosítsuk az alapvető szolgáltatásokat a lakosságnak, és ha a kormány elvesz az önkormányzatok pénzéből, akkor ezeket a forrásokat valahonnan pótolni kell, mert különben nem tudjuk üzemeltetni a különböző szolgáltatásokat” – magyarázta Gémesi György.
Bérek, rezsi, szolgáltatások – hogy jut így pénz mindezekre?
Mint fogalmazott, nincs túl nagy mozgástere az önkormányzatoknak, a legkézenfekvőbb megoldás a vagyon hasznosítása, de szerinte nem feltétlenül eladásban, sokkal inkább bérbeadásban érdemes gondolkodni. Elsősorban lakásokat lehet bérbe adni, de Gémesi György szerint az egyes szolgáltatások (például közétkeztetés) díjának inflációarányos „szintre hozása” is szóba jöhet bizonyos településeken. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a képviselő-testületeknek mindig szem előtt kell tartaniuk fő szempontként, hogy mennyire terhelhető a lakosság.
„Az egyik oldalon ki kell fizetni az óvónőknek és a bölcsődei dolgozóknak a megemelt bért, miután a kormány nagyon helyesen megemelte a minimálbért és az átlagbért, viszont ennek a fedezetét csak részben adja meg”
– mondta a városvezető.
Hozzátette, hogy nemcsak a bölcsődékben és az óvodákban dolgozókra kell gondolni, hanem azokra is, akik a városüzemeltetésnél, a városházán, az egészségügyben és más egyéb fontos helyeken tevékenykednek nap mint nap. Gémesi György kifogásolja, hogy ezeken a területeken nem kapják meg az önkormányzatok a kötelező béremelés fedezetét, hanem maguknak kell kigazdálkodniuk és kifizetniük.
A béreken kívül ki kell még fizetni a rezsiszámlákat. A MÖSZ elnöke elmondta: ugyan az energiaárak konszolidálódtak, de így is jóval magasabbak a kiadások ezen a téren is, mint két vagy három évvel ezelőtt, hiszen két-háromszoros a drágulás. Számolni kell még az inflációval és a különböző növekményekkel, amiket valamilyen formában ki kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak, miközben az ehhez szükséges források Gémesi György szerint a 2024-es évhez képest csökkenni fognak idén.