A kormány tíz plusz egyes listájának első pontja a rövid távú lakáskiadás szabályozása, amelyben a kormány bejelentette, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását: 2025-től Budapesten a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik, valamint kétéves moratóriumot vezetnek be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.
Következő pont a lakásbérleti piac rendezése: megkezdődött a lakásbérleti díjak és szerződések felülvizsgálata a tiszta viszonyok kialakítása céljából, egységes mintaszerződés ötletének a kidolgozása is felvetődött.
A harmadik pont szerint a kormány bejelentette, hogy a felsőoktatási hallgatók lakhatási helyzetének javítása érdekében a kollégiumi férőhelyek számát jelentősen kívánja emelni. Emellett megvalósulhat a Diákváros projekt, amely 12 ezer fiatal számára biztosít kollégiumi férőhelyet.
A fiatalok lakhatási programja a következő pont: a 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 2025. április 1-től - 2025. október 31-ig bevezetett önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok. Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási-, elbírálási-, közvetítői-, és más banki díja nincsen.
Ezután a Vidéki Otthonfelújítási Program következik az akcióterveben: 2025. január 1-től újabb jelentős intézkedés lép életbe, amely az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családokat célozza meg. A Vidéki otthonfelújítási támogatás keretében csaknem 2900 településen élő, akár 400 ezer család számára válik elérhetővé a lehetőség, hogy lakáskörülményeiken javítsanak. A program részeként az állam legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelkonstrukciót is biztosít, amelynek kamata az állami támogatás révén jelentősen csökken. A kezdeményezés mintegy 270 milliárd forinttal segíti az otthonteremtést.
A SZÉP-kártya lakásfelújításra történő felhasználhatósága szerepel a hatodik pontban. A kormány bejelentette, hogy 2025. január 1-től átmenetileg lehetőség nyílik a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékának lakásfelújításra való fordítására. Az intézkedés 25 milliárd forinttal segítheti a családok otthonfelújítását.
A kormány döntése értelmében lehetővé válik a nyugdíjpénztári tagok és családtagjaik számára, hogy 2025-re vonatkozóan átmenetileg, 1 éves időtartamra az egyéni számláikon felhalmozódott összegeket saját döntésük alapján lakáscélokra használhassák fel, amely az akcióterv lakhatási pillérének hetedik pontjába került. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat felhasználhatják ingatlan vásárlására, ingatlan építésére és bővítésére és felújításra, valamint jelzálog alapú hiteltörlesztésre is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden tag számára 2024. december 31-ig illetve 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. Az intézkedés mintegy 300 milliárd forinttal járulhat hozzá a családok lakácscéljainak eléréséhez.
A nyolcadik pont arról szól, hogy a munkáltatók 2025. január 1-től a lakhatási kiadások támogatása érdekében havi 150 000 forint béren kívüli juttatást biztosíthatnak a 35 éven aluli munkavállalóik számára. Ez az összeg éves szinten tehát 1,8 millió forintot érhet el, amelyet törlesztőrészletre vagy albérleti díjra fordíthatnak a fiatalok. A kedvezményes adózású, lakáscélú béren kívüli juttatás a jelenleg is érvényes 450 ezer forintos kereten felül áll rendelkezésre.
Az új lakóingatlanok kedvezményes áfáját sorolták a következő pontba, miszerint további két évre meghosszabbítják az új építésű lakásokra érvényes 5 százalékos áfa kedvezményt, ami a vevők és az eladók számára is segítséget jelent.
Tizedik pont az önkéntes lakáshitel kamatplafon, az hogy a hazai bankok bejelentették: 2025. április 1. és október 31. között 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 5százalékos éves fix kamatplafont biztosítanak az első öt évre vonatkozóan.
A +1 pont a Lakhatási tőkeprogramot takarja: a kormány bejelentette, a gazdasági aktivitás bővítése érdekében 200 milliárd forintos új Lakhatási tőkeprogramot indít, amely összességében 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt pedig 30 ezer lakás megépüléséhez járulhat hozzá.
Az NGM végezetül összefoglalja: az akcióterv célja, hogy hozzájáruljon a megfizethető lakhatáshoz és támogassa az otthonteremtést. Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében összesen 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Ezt egészíti ki a Lakhatási tőkeprogram keretei közt nyújtott további 200 milliárdnyi forrás, amely érdemben támogatja a lakáskínálat bővítését.