Tuzson Bence hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy hatékonyabbá váljon a bíróságok működése, a magyar emberek a bíróságokon hatékony és méltányos ügyintézést tapasztaljanak, és gyorsan legyen döntés az ügyükben.
A miniszter felidézte: az elmúlt egy évben számos találkozón vett részt, amelyeken a bírósági szervezetek vezetővel átbeszélték, mire van szüksége a bírósági szervezetnek, az ügyvédi hivatásnak, hogy a bíróságok működése hatékonyabbá váljon. A miniszter megköszönte a szakmai ötleteket, véleményeket, amelyek hozzájárultak a megállapodás létrejöttéhez. Kiemelte: a megállapodásban döntően olyan elemek szerepelnek, amelyek a szakma, vagyis a bíróságok és ügyvédek képviselőitől érkeztek.
Közölte: a megállapodás a hatékonyság növelése érdekében tartalmaz egy komoly illetményemelést is, ugyanis hatékony, jól működő bírsági szervezetről akkor beszélhetünk, ha megfelelő illetményt kapnak a bírák, bírósági alkalmazottak, beleértve a fogalmazókat és titkárokat is. Azt mondta, három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelik a jövedelmeket. Ennek nyomán a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal. Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot - ismertette a tárcavezető.
Tuzson Bence közölte azt is, megállapodás született a bíróságokon végrehajtandó szervezeti változtatásokról is, amelyek gyorsítani fogják a bíróságok működését és segítik az ügyek egyenletesebb elosztását.
Azt mondta, ennek részeként "erősíteni fogják" az online jelenlétet, annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkinek elmennie a bíróságra a tárgyalásra, azon az ügyfél, ügyvéd is részt vehessen online. Az egyetemi oktatásban lehetővé teszik, hogy az egyetemi csoportok online bekapcsolódhassanak a bírósági tárgyalásba, hogy megismerhessék, hogyan működik a bíróság.
Tuzson Bence közölte: a megállapodás számos eleme segítheti a gyors és hatékony ügyintézést, például a cégeljárásra vonatkozó szabályok megváltoztatása. Hozzátette: a cégeljárás jelentős részben közigazgatási eljárássá válhat, bevezethető az automatikus döntéshozatal, ami nem igényli feltétlenül az emberi közreműködést, így az ügyfél az ügyvédi irodából már a bejegyző végzéssel távozhat.
A miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta, a változások jelentős része - az illetményemelés kivételével - 2026 januárjától lép életbe, ezért a jövő év "komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni".