A 2003-ban bevezetett kilakoltatási moratórium minden évben november 15-től április végéig tiltja meg, hogy a nagy összegű tartozást felhalmozók az utcára kerüljenek, mondta az InfoRádióban az Utcajogász Egyesület jogász önkéntese. Ez azonban csak átmeneti megoldás – hangsúlyozta Miklós János.
Úgy véli, hogy bár üdvözlendő dolog az, hogy már 20 éve létezik ez a jogintézmény, de mégsem ad megoldást arra, hogy a lakhatási szegénységben vagy a hajléktalanságban élő embereknek a gondját véglegesen megoldja, hiszen ehhez egyrészt olyan állami lakáspolitika kellene, amely biztosítaná minden ember emberhez méltó lakhatási jogát, másrészt pedig ezt az alkotmányban is rögzíteni kellene.
Az Utcajogász Egyesület egyebek mellett azt javasolja, hogy az állam indítson olyan programot, amelynek keretében elérhető árú lakások épülnek, szabályozza a lakásbérleti piacot és módosítsa a bírósági végrehajtási szabályokat – tette hozzá a jogász.
"Mindenképpen ki kellene iktatni, hatályon kívül kellene helyezni, hogy a közterületi hajléktalanságot büntesse a jogalkotó. Az is fontos lenne, hogy a nemzeti vagyon részét képező lakóingatlanokból elhelyezés nélkül ne lehessen senkit kilakoltatni. A lakásbérleti piacot is máshogy kellene szabályozni, a lakáskiürítési eljárásokat kellene összhangba hozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával" – emelt ki példákat a javaslataikból (a teljes lista itt olvasható).
2023-ban 2305 kilakoltatást hajtottak végre, idén pedig eddig 737-et – mondta még el Miklós János.