„A gyalogosok és a kerékpárosok a közlekedés legvédtelenebb szereplői, erről senkinek nem szabad megfeledkeznie” – hangsúlyozták az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Mabisz társrendezésében nemrég lezárult Biztonság Hete rendezvénysorozaton e témában megszólaló szakemberek.
A rendőrség által összeállított helyzetjelentések szerint az összes személyi sérüléses baleset 35 százalékában az említett két közlekedő csoport érintett. A közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak pedig több mint a harmada (36 százalék) gyalogos, illetve kerékpáros.
Őket nem védi karosszéria, és – ez különösen a gyalogosokra igaz – más védőfelszerelés vagy eszköz sem, nehezen észrevehetők, és sokak közülük jó esetben is csak a közlekedéshez szükséges legelemibb ismeretekkel rendelkeznek, de sokszor még azokat sem tartják be.
Közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakértők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy – főként az utóbbi években – a gyalogosok és a kerékpárosok, újabban pedig a mikromobilitási eszközökkel közlekedők nagy számban maguk is előidézői, okozói közlekedési baleseteknek. Sok esetben azoknak a tragédiáknak, amelyeknek végül ők maguk is áldozataivá válnak – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.
A gyalogosbalesetek okai évek óta ugyanazok:
- Nem kellő körültekintéssel lépnek a gyalogosok az úttestre.
- Átsétálnak a gyalogátkelőn akkor is, ha a lámpa tilos jelzést ad.
- Kikerülik a leeresztett sorompót, figyelmen kívül hagyják a fénysorompó tilos jelzését az útátjárókban.
- Hangos zenét hallgatnak a külvilág minden zaját kizáró fül- vagy fejhallgatón, miközben közlekednek.
- Nem ismerik a szabályokat, ezért nem is azoknak megfelelően közlekednek.
Részben ugyanezek, vagy ezekhez hasonló okokra vezethető vissza a kerékpáros balesetek jelentős hányada is. Náluk a szabályok nem megfelelő ismerete és/vagy figyelmen kívül hagyása mellett a sérüléses balesetek nem kis hányadát a védőfelszerelések szinte teljes hiánya okozza – olvasható.
A következmény: tavaly az összes sérüléses baleset 15 százalékában voltak érintettek valamilyen módon a gyalogosok, az esetek harmadában, azaz az összes baleset 5 százalékában ők maguk voltak a balesetek okozói. A halálos kimenetelű balesetek áldozatai közül minden negyedik volt gyalogos.
A kerékpáros balesetek száma 2500-3000 között mozgott tartósan. Az összes baleseten belül 20 százalék a kerékpárosok érintettsége és az esetek felében, az összes baleset 10 százalékában ők a balesetek okozói. A halálos kimenetelű balesetek áldozatainak 11 százaléka kerékpáros.
Mint arról a Biztonság Hete rendezvénysorozaton Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke is beszélt, a rendőrség ez év januárja óta a KSH-val együttműködve külön nyilvántartást vezet a különböző mikromobilitási eszközökkel okozott, illetve elszenvedett balesetekről.
A témával kapcsolatban a rendőrség a kozlekedesbiztonsag.kti.hu-val azt közölte: a hatályos KRESZ nem ismer a kereskedelmi forgalomban különböző fantázianévvel megvásárolható elektromos roller, sem elektromos járműkategóriát. Az „e-rollereket”, mint fogalmat a rendőrség kizárólag a statisztikai adatgyűjtés szempontjából használja.
A rendelkezésre álló adatok alapján július 31-ig 319 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt országszerte e-roller érintettségével. Ebből 117 Budapesten. 218 esetben, azaz a balesetek kétharmadában az e-roller használója volt a hibás. Budapesten még rosszabb a helyzet. A fővárosban történt 117 e-rolleres baleset háromnegyedében volt a baleset okozója a mikromobilitási eszköz használója.
A rendőrség azt közölte, városi legenda csupán, hogy a Magyarországra látogató és a főleg Budapesten ittasan száguldozó külföldiek okozzák a legtöbb e-rolleres balesetet. A számok legalábbis nem erről tanúskodnak.