Nagyon sok tapasztalatot gyűjtött már az Országos Meteorológiai Szolgálat, mielőtt október 1-jén Budapesten is elindult az új ügyeleti rendszer: az elmúlt évtizedekben az ügyeletműködtetés, ügyeletirányítás terén már sokat tapasztaltak, ahogy a féléves modellprogramban is Hajdú-Bihar vármegyében, ami előkészítette az új ügyeleti rendszer működését. Azóta szintén sok információt hasznosítottak az elmúlt másfél évből, mialatt országszerte bevezették az új telefonszámot és feladatelosztást, és mialatt az új egységes alapellátási ügyeleti rendszerben több mint 900 ezer beteget láttak el.
A rendszer fővárosi bevezetése óta eltelt három nap, és már nemcsak személyes tapasztalatok, hanem adatok is a mentők rendelkezésére állnak.
"Tizennyolc ügyeleti telephelyen kezdődött el a tevékenység Budapesten. Ezeket egy gondos előkészítő munkával jelöltük ki, amelynek során a közlekedési útvonalakat, a tömegközlekedést, az egészségügyi intézmények elhelyezkedését, a lakosságszámot, és még nagyon sok tényezőt figyelembe vettünk. A 18 telephely közül három egyébként dedikált gyermekügyeletként működik. Összességében a három nap alatt 259 beteget láttunk el, köztük 59 gyermek, illetve 17 év alatti fiatal volt. Ami még fontos talán, hogy igazán súlyos esettel nem találkoztunk, jellemzően enyhe tünetekkel – torokfájás, gyengeség, szédülés stb. – miatt fordultak az ügyelethez a betegek, akiknek körülbelül 15 százalékát kellett aztán továbbirányítani még valamilyen kivizsgálásra, ellátásra, kórházba. A többieknek gyakorlatilag sikerült megoldani az egészségügyi problémáját" – mondta el az InfoRádióban Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Hozzátette: a 259 betegből 150 beteg kapott valamelyik ügyeleti telephelyen ellátást, ők azok, akik az ambulanciákra mentek be.
"Ezt 16 óra és 22 óra között háziorvosi ügyeleteken tudta megtenni, őket háziorvosok látták el, este 22 óra után pedig a mentőszolgálat által működtetett sürgősségi ügyeletek működtek. Egyébként 73 címre ki is mentünk ügyeleti kocsival, és a lakásukon kapták meg az ellátást azok a betegek, akik az általános állapotuk vagy az élethelyzetük miatt nem tudtak bemenni az ügyeletre" – sorolta a szóvivő.
A rendszer terhelése a várakozás alatt maradt,
mondta még Győrfi Pál, hozzátéve, hogy amikor a budapesti ellátórendszert tervezték, akkor hiteles adatokra a korábbi időszakból nem támaszkodhattak, hiszen eddig magánszolgáltatók, különféle módon, struktúrában végezték ezt az ellátást, önkormányzati finanszírozással, alvállalkozók bevonásával. Más alapján terveztek: lakosságszám, településszerkezet, népsűrűség, egészségügyi intézmények stb.
"Egyelőre, ha csak ezt a három napot nézzük, akkor úgy tűnhet, hogy túlbiztosítottuk a rendszert, hiszen például az egy telephelyen egy órára jutó betegforgalom nem éri el az egy beteget, vagyis eddig azt látjuk, hogy 2-3 óránként jön egy beteg az ügyeletre. De még előttünk van az első hétvége, olyankor a tapasztalatok szerint jelentősen megnő a betegszám, valamint ugyan komoly tájékoztatás előzte meg az ügyelet indulását, de azért kell idő a betegeknek is, amíg megszokják, hogy a 1830-at kell hívni, vagy hogy hol vannak az új ügyeleti telephelyek. Ezért még nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Egyelőre az első három nap alapján azt lehet mondani, hogy nagyon alacsony betegszámmal működnek az ügyeletek fővárosszerte" – összegzett Győrfi Pál.