Miért tartotta fontosnak, hogy eljöjjön a paralimpikonok köszöntésére?
Szerintem nagyon komoly jelentősége van, nemcsak a sport, hanem a társadalom egésze szempontjából a paralimpiai mozgalomnak, és annak, hogy tulajdonképpen már átlépte az ingerküszöböt, ha úgy tetszik, a paralimpia is, és majdnem ugyanolyan figyelem követte, mint az olimpiát. Szerintem ez azért nagyon fontos, mert én nagyon hiszek, hogy egy olyan várost kell Budapesten létrehoznunk, amely lebontja azokat az akadályokat, amelyek emberek között vannak, és ez persze hétköznapi dolgokat jelent, akadálymentes buszokat, vagy éppen a 3-as metró akadálymentesítését, de ennek van egy nagyon fontos szemléleti része. Az, hogy az emberek szembesüljenek azzal, hogy a sors az nagyon különböző módon bánik velünk, és hogy vannak olyanok, akiknek egy hétköznapi cselekedet elmenni egy boltba, az sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a legtöbb átlagembernek. Ezeknek a szellemi akadályoknak, amelyek ember és ember között vannak, a lebontásában szerintem óriási jelentősége van a paralimpiai mozgalomnak, azoknak a fantasztikus eredményeknek, amiket elértek ezek a sportolók. Ezért én nem sportvezetőként, városvezetőként végtelenül hálás vagyok nekik.
Mi mindent lehet tőlük tanulni?
Leginkább a küzdeni akarást, azt, hogy ne fogadjuk el az életet olyannak, amilyen, hogy vannak olyan helyzetek, amelyek nehezek ugyan, de ettől még megtehetünk mindent azért, hogy túllépjük azokat a kereteket, amiket a sors nekünk rendelt. A legtöbbünknek óriási motivációt jelentenek. A fővárosi önkormányzatnak a Margitszigeti Atlétikai Centrumában rendszeresen vannak ilyen integrációs sportnapok, ahol parasportolókkal beszélgetünk, és én magam is részt vettem néhány ilyen beszélgetésen, és elképesztő életenergia, pozitivitás, küzdeni akarás árad ezekből az emberekből, és szerintem mi, akik a szó hétköznapi értelemben véve épnek tartja, valójában rájövünk arra, hogy mi vagyunk a sérültek, akikben nincs ennyi életösztön és tenni akarás.
Budapest az elmúlt években rengeteg sportrendezvénynek adott otthont, időről időre előkerül az olimpia és paralimpia rendezés lehetősége. Mennyit változott az álláspontja? Most hogy áll ehhez a kérdéshez?
Az én álláspontom mindig egy elvi nyitottság volt, én a 2024-es olimpiára vonatkozó budapesti pályázatot is támogattam akkor még ellenzéki képviselőként. Nyilván egy olimpia és egy paralimpia óriási lehetőség egy városnak, erre egy főpolgármester, ha akarna, se tudna nemet mondani. Nyilván a Magyar Olimpiai Bizottságtól és a Paralimpiai Bizottságtól kell, hogy érkezzen erre a felkérés, de ez benne van a levegőben. Budapesten előbb-utóbb erről döntenünk kell. Nyilván egy széleskörű döntést kell hozni. De az nagyon fontos, hogy nemcsak olimpia van, hanem paralimpia is, és például az óriási lehetőség lenne Budapestnek, ha otthont tud adni egy paralimpiai versenynek, akkor a teljes város akadálymentesítését addigra meg tudnánk csinálni. Fel tudnánk készíteni a várost arra, hogy ne csak a rivaldafényben, ne csak az élsportolók esetében, hanem a leghétköznapibb dolgokban is ezt a fajta akadálymentesítést megcsináljuk. 2036-ig ezt meg lehet csinálni.
Mennyire lehet ez központi téma akár a politikai életben? Azért nem minden politikai szereplő esetében kiszámítható, hogy éppen az olimpia és paralimpia rendezése mellett vagy ellen kampányolna?
Igen, de ez végső soron nem a politikusokon múlik. A NOB azt figyeli, hogy egy városban és egy országban – a kettő egyformán fontos, de nyilván mivel a város a szervező, a város kiemelten fontos – az emberek mennyire tudnak emögé állni. Nyilván a magyar belpolitika végtelenül polarizált, fekete-fehérben gondolkodunk, én azt gondolom, hogy Budapestnek akkor van esélye arra, hogy olimpiát vagy paralimpiát tudjon szervezni, ha nagy társadalmi egyetértés van ebben a kérdésben. Ez pedig akkor tud lenni, ha olyan koncepciót tudunk letenni az asztalra, amely elsősorban nem a sportlétesítményekre, hanem a város egészére fókuszál. Budapestnek a sportinfrastruktúrája sokkal fejlettebb, mint a város alapvető infrastruktúrája, tehát én egy városfejlesztési projektként tekintek egy olimpiára, de arra is, hogy a város meg tudja mutatni az értékeit az egész világnak. Például, ha komolyan vesszük azt, hogy 2036 az első olyan dátum, amikor szóba jön, hogy európai színhely legyen és szóba jön Budapest, én biztosan amellett érvelnék, hogy vágjunk bele abba, hogy a városi közösségi közlekedést teljes mértékben akadálymentessé tesszük. Egy jó alkalmat lássunk abban, hogy megmutatjuk magunkat a világnak, és nézzük az olimpiai és a paralimpiai mozgalom eszmeiségét ebben. Budapest egy kiváló helyszín lehet, egy paralimpia esetén például azt a vállalást szerintem tudjuk teljesíteni, hogy 2036-ra teljesen akadálymentes legyen a városi közlekedés és a városi közterületek túlnyomó többsége.
Három hét múlva ér véget az első főpolgármesteri ciklusa. Van-e még olyan feladat, amely ehhez a ciklushoz kapcsolódik, és mindenképpen elvégezne?
Most elsősorban az a dolgom, hogy a következő ciklust el tudjuk indítani. Nagyon megváltozott minden az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, más politikai szereplők vannak a közgyűlésben, egy teljesen más helyzet van. Egyébként számot vetve az előző ciklus értékeivel, ne felejtsük el, hogy az elmúlt öt évben történt a legnagyobb akadálymentesítés Budapesten, hiszen a busz- és a troliközlekedés 100 százalékban akadálymentes, és a legnagyobb vasúti infrastruktúrát, a 3-as metrót is teljes körűen akadálymentessé tettük. Ma Budapest Európa mezőnyében van például a közösségi közlekedés akadálymentesítése szempontjából. Párizsban sem minden metró akadálymentes, de van még tennivalónk bőven, úgyhogy ezt az akadálymentesítési politikát többek között szeretném, ha tudnánk folytatni a következő öt évben.
Hol tart a tárgyalásokkal az új közgyűlés tagjaival?
Az ilyen tárgyalások annál sikeresebbek, minél kevesebbet beszélünk róluk a nyilvánosságban, úgyhogy azt gondolom, hogy el fogunk tudni indulni, és ennél többet harapófogóval sem fog belőlem kihúzni.
Annyit sem, hogy könnyebb, vagy nehezebb, mint várta?
Az mindegy, hogy én mit vártam, a lényeg az, hogy ennek a városnak működőképes politikai vezetésre van szüksége, és ezt meg kell teremteni.
Mikorra lesznek meg a főpolgármester-helyettesek?
Az alakuló közgyűlés választja meg őket, amely a jogszabálynak megfelelően október első felében kell, hogy legyen, 4. és 15. között fog megalakulni a Fővárosi Közgyűlés.
Megvan már, hogy kik lehetnek, vagy ez még mindig tárgyalás témája?
Hiába van magánál harapófogó, akkor sem fogja belőlem kihúzni.
Mi lesz a fő célja az új ciklusban?
Van egy választási programom, ami az életminőség radikális javításáról szólt. Azt szeretném, ha ez a város közös otthona lenne mindenkinek, aki itt él. Egy otthonosabb, zöldebb és szolidárisabb várost szeretnék.