A mesterséges intelligencia sokat tud segíteni a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak is egyaránt, de meg kell tanulni a használatát. A házi feladatok megírásánál felmerülhet az AI használata, de az a diák, aki csak a feladat megúszására játszik, könnyen ráfázhat, mivel a rendszer csak akkor van segítségére a tanulónak, ha az jól tud promptolni, azaz helyes utasításokat adni. A mesterséges intelligencia hosszú távon be kell hogy kerüljön az oktatási rendszerbe – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs matematikatanár.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója szerint emellett a tanároknak a sokszor unalmas, repetitív feladatait tudja átvenni a mesterséges intelligencia, olyanokat, mint a tesztjavítás. Már vannak jelek arra, hogy képes lehet jelenlegi állapotában is az MI ilyen jellegű segítségre, de Koren Balázs abban nem hisz, hogy az embert teljesen ki tudja váltani.
"Egy tanárnak nemcsak az a feladata, hogy ő legyen a két lábon járó felolvasója a történelemkönyvnek. Ilyen tanárokra nincs most sem szükség, hanem arra van, hogy tanítsunk, neveljünk,
és ezt nem fogja tudni a gép megcsinálni" – fogalmazott az oktató.
Hozzátette, hogy rengeteg tanulási segédanyag érhető el már most mesterséges intelligencia segítségével. "Például ha a periódusos rendszerből meg kell tanulni az elemeket, akkor szülőként nem kell a gyerek mellett ülnöm, csak egyszerűen megírom a ChatGPT-nek, hogy kérdezze ki az anyagot, addig, ameddig a gyermek egymás után tíz jó választ nem ad. Odaültetem a gyereket, és az MI meg tudja csinálni" – fejtette ki Koren Balázs.
Az oktató beszélt arról is, hogy a pandémia alatt használt számos digitális megoldás megmaradt az oktatásban és ezeket használják is az iskolákban. Példaként említette a Kréta rendszert, ami digitális naplóként működik, és aminek segítségével a szülök is jól nyomon tudják követni az oktatást.
"Sok iskola megtartotta a különböző digitális osztályterem megoldásait, legyen ez a Teams, vagy a Google Classroom, vagy bármi egyéb alternatív megoldás, amiben a tanárok vezetik azt, ami az iskolában történik" – tette hozzá. Szerinte ez nagyon jó megoldás, összehasonlítva a 30 évvel korábbi állapotokkal, amikor betegség esetén az iskolatársaknak kellett elvinniük a leckét a hiányzóknak. Előnyösnek tartja a pedagógusok által kezelt online felületeket, hiszen ilyenkor nem fordulhat elő, hogy a gyerekek arra hivatkoznak, hogy valamelyikük hiányosan, vagy tévesen adta át a leckét, vagy a feladatokat. Az a pandémiában megjelent lehetőség viszont kezd háttérbe szorulni, hogy a beteg, beteggyanús vagy még lábadozó gyerek otthonról online csatlakozhasson a tanórákhoz.
Szintén pozitívnak látja az EdTech Koalíció működését, amely arra jött létre, hogy az oktatástechnológiai területeket összefogja. A pandémia óta rengeteg olyan digitális megoldás születik, fejlődik, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét, illetve ezek bekerülnek a magyar iskolákba is. Ráadásul a magyar programoknak az az előnye is megvan, hogy gond esetén itt helyben tudnak segíteni, nem kell külföldi fejlesztőkkel felvenni a kapcsolatot.
"A digitális megoldások ma már a magyar igényekre vannak szabva, ez nagyon nagy előrelépés ahhoz képest, amikor a pandémia idején mindenki próbált mindent is azonnal használni, de nem volt olyan eszköz, olyan megoldás, ami tényleg a magyar diákokat, a magyar tanárokat tudta volna segíteni a hazai oktatási rendszerben" - összegezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar oktatója.
Az okostelefonokról az a véleménye, hogy nincs helyük a tanórán, abban az esetben, ha a diákok számára elérhetőek az iskolai laptopok, tabletek.
Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a XXI. században született gyerekek együtt élnek az internettel, szerinte a mesterséges intelligencia korában semmiképpen sem szabad visszatérni a tábla, a kréta és a papírtoll világába. Meg kell találni az új eszközök helyét. Szerinte
az okostelefon bár alkalmas sokmindenre, de emellett olyan dolgok vannak benne, ami eltereli a gyerek figyelmét, és a pedagógus nem tudja kontrollálni, hogy a gyermek éppen mit csinál a telefonnal.
"Mindannyian találkoztunk azzal a helyzettel, amikor előkapjuk a telefont a zsebünkből, hogy megnézzük, hány óra van. Ránézünk, kaptunk egy üzenetet valakitől, végigpörgetem, majd elrakom a telefont, és mintha egy fekete lyukba kerültem volna – egyetlen dolgot nem tudok utána: hogy mennyi idő telt el aközött, hogy előkaptam a telefont és aközött, hogy visszaraktam a zsebembe - mondta a szakértő.
Koren Balázs kiemelte: nagyon oda kell figyelni, hogy tudatosan használjuk ezeket az eszközöket. Egy diák, egy fiatal ebben még jobban kiszolgáltatott, nem véletlen, hogy a szolgáltatók arra játszanak, hogy minél több időt töltsenek a különböző, nem túl hasznos felületeken. Szerinte azonban nem kell stigmatizálni az okostelefont, mert nem gonosz dolog, viszont meg kell tanulni, hogy hogyan kell jól használni.