Magyarországon 566 660 forint a bírói illetményalap, amelyet pótlékok egészítenek ki. Járásbírósági szinten ez 20 százalékot jelent, emellett a bírók illetményét befolyásolja a szolgálati idő, illetőleg az egyéb, például vezetői feladatok – magyarázta Szabó Péter. Az Országos Bírói Tanács elnöke kiemelte, hogy a legalsóbb szintű bíró havi bruttó jövedelme Litvániában 6248 euró, azaz csaknem 2,5 millió forint. míg Horvátországban 3881 euró, ami meghaladja a másfél millió forintot.
"Nálunk egy járásbírósági bíró átlagos bruttó jövedelme alig haladja meg a bruttó egymillió forintot, amihez képest a horvát jövedelem is másfélszeres. Mindezekből látható, hogy
akár belső összehasonlításban, akár nemzetközi összehasonlításban a bírói illetmények nem kielégítőek"
– mondta az elnök, és hozzátette, a bírói alapilletményhez kötött bírósági alkalmazotti illetmények jelenleg olyan alacsonyak, hogy piaci összehasonlításban versenyképtelenek. Elmondta, hogy van olyan törvényszék, ahol az alkalmazottak felét a jelenleg bruttó 326 ezer forintos garantált bérminimumon foglalkoztatják.
"A bérrendezés halasztást nem tűrhet, amelynek szükségességét nemzetközi szervezetek is felismerték" – jelentette ki, és példaként említette, hogy az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) július 24-én nyilatkozatot adott ki a magyar bírók javadalmazásának helyzetéről, amelyben megállapította, hogy Magyarországon a bírók és a bírósági alkalmazottak díjazásának elégtelensége nyilvánvalóvá vált, az elégtelen finanszírozás pedig megakadályozza, hogy az igazságszolgáltatás feladatait hatékonyan és függetlenül lássa el, ezért felhívta az összes érintett szereplőt a helyzet megoldása érdekében szükséges lépések megtétele céljából.
Szabó Péter emlékeztetett, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény lehetőséget ad az Országos Bírói Tanácsnak arra, hogy a bíróságokat érintő kérdésekben jogszabályalkotást kezdeményezzen. Az OBT, még régi összetételében, 2023 júniusában fordult a jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztériumhoz annak érdekében, hogy a bírók, illetve az igazságügyi alkalmazottak illetményét az inflációhoz igazítottan emelje meg. Az idén január 30-án megalakult új Országos Bírói Tanács már februárban napirendre tűzte a kérdést, és számos jogszabályalkotási kezdeményezéssel élt. Ezekben egyebek mellett az illetményalap és a beosztási pótlékok január elsejére visszamenőleges 35 százalékos emelését javasolta, indítványozta az igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését, valamint az úgynevezett valorizáció biztosítását, amely más hatalmi ágakban megvalósult, de az igazságszolgáltatásban elmaradt. Ezenkívül az OBT megkereste a köztársasági elnököt is, hogy kezdeményezzen jogszabályalkotás, de Sulyok Tamás jelezte, nem áll módjában teljesíteni a bírók kérését, az Igazságügyi Minisztériumtól pedig csupán annyi visszajelzés érkezett, hogy "a kezdeményezések feldolgozása megkezdődött".
Szabó Péter közölte, tudják, hogy költségvetési kérdésről van szó, és a kezdeményezések sikerét nagy mértékben befolyásolja az, hogy milyen fedezet áll rendelkezésre, ennek ellenére úgy gondolja, hogy joggal várhatja el és kérheti valamennyi bíró és igazságügyi alkalmazott, hogy a nem kielégítő illetményhelyzetet a jogalkotó rendezze.
"Ez sürgős teendő. Ellenkező esetben forró ősz vár a bíróságokra,
lévén a már megindult fluktuáció minden bizonnyal erősödni fog. Látható, hogy nem csupán Budapesten, hanem már a vidéki bíróságokon is – elsődlegesen az igazságügyi alkalmazotti karban, de már nem kizárólag ott – megindult az elvándorlás, amely egyre fokozódó mértékű. Ha ősszel sem történik semmi előrelépés, akkor ez a helyzet csak romlani fog, és a bíróságok működőképességét komolyan veszélyeztetni fogja" – mondta az Országos Bírói Tanács elnöke.