Ismét Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak a következő ötéves ciklusra a miniszterelnök. Orbán Viktor az X közösségi portálon azt írta: az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott legutóbbi konzultációja után ismét az eddig is a testületben dolgozó jelöltet delegálja.
"Az uniós biztosjelölteket a tagországok kormányai nevezik meg. A hivatalos eljárás szerint az Európai Bizottság megválasztott elnöke a tagországoktól két személy megnevezését kéri, egy férfit és egy nőt, majd közülük választ egyet, de formálisan elég egy jelöltet állítani. Ezt követően az Európai Bizottság elnöke beszélget a biztosjelöltekkel, és a hozzáértésük, szakértelmük, tudásuk alapján szétosztja közöttük a portfóliókat, majd a megfelelő szakbizottságok is meghallgatják őket" – mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense.
A szakbizottságokban háromféle döntés születhet az adott jelöltről. Vagy teljes támogatást kap, vagy a személyével egyetértenek, de úgy látják, hogy az adott szakpolitikához nem ért megfelelő szinten, és új területet jelölnek ki a számára, illetve úgy is dönthetnek, hogy az adott uniós biztos jelölt személye nem elfogadható. Ilyen esetben az adott tagország kormányának új jelöltet kell megneveznie.
"Ha minden biztosjelöltre igent mondott az Európai Parlament megfelelő szakbizottsága, akkor a bizottság egészéről szavaz az Európai Parlament. Többséggel kell elfogadniuk az Európai Bizottság egészét, tehát külön az Európai Parlament mint testület az egyes biztosjelöltekről nem szavaz" – fejtette ki.
Kalas Vivien szerint Várhelyi Olivér biztosan nem kaphatja meg ismét a szomszédság és bővítéspolitikáért felelős területet, mert Ursula von der Leyen egy külön bővítési biztost szeretne, így ez a két terület feltehetően ketté lesz választva. Hozzátette, hogy a magyar kormány annak örülne, ha Várhelyi Olivér megtarthatná a bővítéspolitika részét, ami nagyon fontos terület a következő öt évben is. A szakértő nem tartja esélyesnek a magyar politikust a pozícióra, mert szerinte a döntésnél számítani fog az, hogy vita van Magyarország és az Európai Unió között, és a magyar kormányfő és a magyar kormánypárti képviselők nem támogatták Ursula von der Leyen újraválasztását. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben Jean-Claude Junckert sem támogatta a magyar kormány, és ez a portfóliók kiosztásánál megbosszulta magát, az akkori magyar uniós biztosnak egy viszonylag súlytalan területet adott.(Navracsics Tibor 2014-től 2019-ig az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt.)
"Az Európai Bizottságon belül egy biztosi portfóliónak a súlyát két tényező határozza meg. Egyrészt, hogy milyen hatáskörbe tartozik: közösségi kompetenciába, megosztottba, vagy nemzeti hatáskörbe. Ha nemzeti hatáskörbe tartozik, akkor nagyon kevés lehetősége van az uniós biztosnak, hogy eredményeket tudjon elérni. A másik pedig az, hogy az adott területhez mekkora költségvetés tartozik" – fejtette ki Kalas Vivien, aki szerint a következő magyar uniós biztos a fennálló politikai okok miatt egy súlytalanabb területtel számolhat.