Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szombaton az Országházban.
Ferencz Orsolya a Coreper I nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar Űrkutatási Stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát.
Beszámolója szerint Magyarország 2015 óta teljesjogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben az ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal.
Míg 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén már több mint 25 millió eurót - közölte a miniszteri biztos.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az európai országok nem űrkutatási nagyhatalmak, ezért Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén, hogy felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával.
Az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) is egyértelművé tette, hogy
az összeurópai GDP 3 százalékát kellene űrkutatásra és más tudományos/kutatási ágazatokra költeni
- jegyezte meg.
A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogramról elmondta, hogy több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést.
A miniszteri biztos szólt a UniSpace, űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amelyben ősztől már angol nyelven is elérhetőek lesznek képzések.
Ferencz Orsolya kitért arra is, hogy a magyar űrprogram során nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése.
Nagy Klaudia Vivien, az űrhajósjelöltek egészségügyi megfigyeléséért felelős csoport operatív vezetője az űrhajósjelöltek kiválasztási folyamatáról, egészségi és pszichés állapotának felméréséről és erősítéséről beszélt.
A jelöltek részt vettek pszichometriai és pszichológiai felmérésen, repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálaton, izolációs tréningen, vízi- és szárazföldi túlélési megmérettetésen, valamint bizonyítaniuk kellett műszaki és/vagy tudományos beállítottságukat - ismertette Nagy Klaudia.
Schlégl Ádám volt űrhajósjelölt, kutatásfejlesztési specialista kiemelte, hogy a fizikai és pszichés kiképzés mellett különösen fontos volt a kommunikációs képességeik erősítése is, mivel a programot népszerűsíteniük kellett a rádióban, a televízióban és iskolai előadások során is.