Hosszú interjút adott a 777 keresztény blognak Balog Zoltán református püspök, aki a kegyelmi ügyről - mint a portál megjegyzi: a választások után - először beszélt ilyen terjedelemben annak kirobbanása óta.
A hosszú hallgatásról azt mondta, "amikor mindenképpen meg kellett szólalnia", megszólalt.
"A zsinati gyűlésünk és az esperes-főgondnoki értekezlet előtt elmondtam azt, amit akkor elmondhatónak tartottam. Ez február végén megtörtént és nyilvánossá is tettük. Amikor lemondtam a zsinat lelkészi elnöki pozíciójából, akkor először egy hosszabb imádságban, majd egy beszédben elmondtam azt, amit elmondhatónak tartottam. Utólag meg is néztem azt a nyilatkozatot, azt gondolom, hogy aki jóindulattal közelített, az sok mindent megérthetett abból, ami történt – és nyilván sok minden nyitva maradt" - fogalmazott.
Szerinte ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, "ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás".
"Hihetetlen nyomásnak éreztem, hogy beszélni kell, meg kell szólalni azonnal, a híreknek a kirobbanása után még egy nap sem telt el, amikor már ott volt rajta mindenki, hogy most azonnal mondjak el mindent. Ha az ember tényleg igazat akar mondani, nem csak tényeket kommentálni, akkor arra várni kell, mert nekem, nekünk keresztyén hívő emberként először az Istennel kell megbeszélni, ha elrontottam valamit" - magyarázta Balog Zoltán.
Nála volt egy olyan "belső nyilvánosság", ahol próbálta azt az evangéliumi szabályt betartani, hogy először három testvér, aztán a gyülekezet közössége és utána a szélesebb nyilvánosság legyen bevonva.
"Látszott, hogy olyan módon lesz a választási kampány része ez az ügy, hogy ebben igazán jót nem lehet mondani" - vélekedett.
Beszélt aztán a kegyelmi kérvény benyújtásáról is, illetve annak körülményeiről.
"Onnan ismertem K. Endrét, hogy a felesége megkeresett, hogy segítsek célba juttatni a kegyelmi kérvényét (...) Az a megkeresés, amelyben a férjéről beszélt, azok az anyagok, amiket elolvastam ennek kapcsán, arra indítottak, hogy találkozzak K. Endrével, és találkoztam is vele. Egy másfél órás beszélgetésünk volt, próbáltam vele imaközösségbe is kerülni, mert alapvetően úgy gondolom, hogy lelkipásztorként, lelki vezetőként ha valaki tőlem segítséget kér, akkor meg kell azt vizsgálni, és ha tudok, akkor megpróbálok segíteni. Nagyok sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbáltam az elmúlt 30-40 évben segíteni."
Tehát
"nem először történt ez vele", de nemcsak kegyelmi ügyekben, hanem számos más ügyben is, hogy próbált "a lelki szabályokat figyelembe véve" segíteni.
"Én kerestem meg Novák Katalint. (...) Azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni" - jelentette ki.
A döntésért viszont Novák Katalin akarta vállalni a felelősséget, "nem tartott igényt" arra, hogy Balog Zoltán álljon ki.
"Első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet, és ezt vállaltam is" -mondta, hozzátéve, súlyos felelősséget érez azért, hogy Novák Katalin távozott a közéletből.
Szerinte nem "rántotta bele" a református egyházat az ügybe, "ők maguk álltak mellém és keltek a védelmemre".
Állítása szerint megtört.
"Az utca embere ha megismer, akkor nem viszonyul pozitívan. Az ellentapasztalatom viszont az, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy ha meg akarnak tartani engem püspöknek ebben a kerületben, akkor minden korábbi, a kegyelmi ügy előtti programhoz ragaszkodom. Én vagyok a vezetőjük, így el kell viselniük azt a kárt és nehézséget, amit az én megjelenésem jelent."
Arról is beszélt, mit üzenne a bicskei áldozatoknak, hozzátartozóiknak.
A teljes interjú alább látható.