Nyitókép: artJazz/Getty Images

Lehet-e háborúellenes többség az EP-ben? – mandátumbecslés

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2024. június 3. 17:47
A májusi erőviszonyok alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti–liberális–zöld tengely lehet a legnagyobb erő az Európai Parlamentben, ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra, ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog – derül ki a Nézőpont Intézet mandátumbecsléséből.

2024. június 6. és 9. között tartják az EU-tagállamokban európai parlamenti választásokat, melynek kiemelt témája az orosz–ukrán háború kérdése. Bár az európaiak 58 százaléka elégedetlen az Európai Unió háborúval kapcsolatos politikájával, a brüsszeli fősodor egyre határozottabban képviseli háborúpárti álláspontját, s a tagállamok közül csak Magyarország és Szlovákia szorgalmaz békés megoldást az orosz–ukrán háborúban.

Az utóbbi hetekben Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos tervek új szintre léptek, melyek új törésvo­nalakat rajzolhatnak a háború kérdésében. A legújabb javaslatok az Ukrajna elleni háború további eszkalá­lásának, világháborúvá fokozásának tervét sejtetik – írja a Nézőpont, hozzátéve: számos, ebbe az irányba mutató kijelentés hangzott el az elmúlt időszakban (…).

A Nézőpont Intézet az európai parlamenti választások előtt, az egyes tagállamok közvélemény-kutatásai alapján elkészítette előzetes mandátumbecslését, melyben azt is megvizsgálta, hogy milyen esélyei van­nak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben.

Néhány nappal az európai parlamenti választások előtt, a jelenlegi erőviszonyok alapján nemcsak a szuverenis­ta oldal fog várhatóan erősödni, de egy ennél is szélesebb ad hoc szövetség jöhet létre, mely képes lehet ellensúlyt képezni a világháború felé vezető politika képviselőivel szemben. Bár az EP-képviselőcsoportok frakciófegyelme jóval lazább, mint az egyes tagállamokban, a pártcsaládok vezetőinek és vezetőpártjainak véleménye általában irányadó a parlamenti erők állásfoglalását illetően. Már csak azért is, mert az egyes pártoknak az EP-választás után kell a számukra kedves frakciót kiválasztaniuk – jegyzik meg.

A világháborús európai politikát támogató csoport nagyrészét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, melyek várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppárti–liberális–zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Ebben a táborban csak nagyon kevesen, mint például a magyar KDNP-s képviselő, ellenzik a háborút és a világháborút is.

Nagy kérdés, hogy a világháborúhoz vezető lépéseket jelenleg ellenző, sőt magát a kampányban egyenesen békekancellárként bemutató Olaf Scholz szocialista pártcsaládja egységes tud-e maradni a világháború el­lenzésében. Ha az európai szocialisták is egységesen a világháború oldalára állnak, 17,9 százalékos várható mandátumarányuk miatt a világháborúpárti többség elkerülhetetlen.

Ezzel szemben a világháborút ellenző tábor egy ideológiai törésvonalakon átívelő, eseti nagykoalíció lehet. A világháború-ellenes összefogás vezető ereje lehet a megerősödő és átalakuló új jobboldal, melynek vá­lasztások utáni formája bizonytalan, de potenciálisan magában foglalhatja a mostani konzervatív és a mos­tani Identitás-frakció valamennyi tagpártját a német AfD kivételével. Érdekesség, hogy

az új jobboldallal egyéb értékrendi kérdésekben egyáltalán nem egyező Baloldal szintén világháború-ellenes, s ezzel a furcsa egyedi koalíció másik meghatározó oldalát adja.

Szintén a világháborút megelőzni hajlandó tábort erősít­hetik egyes, jelenleg független pártok, mint például a német AfD, az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy éppen a Smer és Hlas szlovák kormánypártok. Az orosz-ukrán háború világméretűvé válását nem támogatók köre így összesen az európai parlamenti mandátumok 32,4 százalékát jelentené.

Az európai pártok májusi erőviszonyai alapján tehát a világháborúpárti képviselőké a legnagyobb tábor, de nincs abszolút többségük, míg a világháború-ellenes szövetségnek minden esélye megvan, hogy meg­szervezze eseti jelleggel, saját európai parlamenti többségét. A következő napok fontos eseménye lehet Magyarországon és Európában, ha az EP-választáson induló politikai erők színt vallanak a világháborúhoz fűződő terveikről. Különösen is a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjába tartó pártoknak kellene tisztázniuk álláspontjukat – olvasható.

Az EP képviselőcsoportok összetétele egy hónnappal a 2024-es európai parlamenti választás előtt

A teljes elemzés itt olvasható.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
EP-választás - Nézőpont - mandátumbecslés
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást