"Nemcsak a fecskék védettek, hanem a fészkeik is" – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Hozzátette, hogy a fészek eltávolítását engedélyezheti a megyei kormányhivatal a költési időszakon kívül, olyan esetekben, ha fel kell újítani, szigetelni kell egy épületet, nyílászárókat kell cserélni, vagy esetleg bontani kell egy épületet.
"A fecskék természetvédelmi értéke 50 ezer forint, egy fészekben 4-5 tojás teljesen általánosnak számít. Tehát ha valaki lever egy négytojásos fészekaljat, vagy egy öt ojásosat, akkor már átcsúszhat a törvénysértési kategóriába. Ha felnőtt madár, illetve fióka sérül vagy pusztul el, akkor még az állatkínzás tényállása is megállhat, tehát ebben az esetben már az állatvédelmi törvény is érvénybe lép" – mondta a szakember.
Orbán Zoltán hangsúlyozta, hogy az embernek nagy szüksége van a fecskékre, hiszen amíg a madár Magyarországon tartózkodik, minimum egy kilogramm rovart pusztít el. Úgy számol, hogy mivel 2010 óta augusztusonként kétmillió fecskével van kevesebb, ez azt jelenti, hogy akár kétezer tonna rovar marad a nyakunkon, miközben a klímaváltozás egyik negatív hatásaként szinte évente jönnek újabb és újabb mezőgazdasági kártevők, továbbá a háziállatokra és emberekre veszélyes betegséget terjesztő rovarok.
Arról is beszélt a szakember, hogy a fecskeállomány csökkenésének a hátterében elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság áll. Magyarországon ugyanis jelentős mértékben megváltozott az európai uniós csatlakozást követően az állattartási gyakorlat. A háztáji állattartás szinte teljesen megszűnt, a legelő állattartás jelentős mértékben csökkent és az istállózott állattartás is úgy modernizálódott, hogy ott nagyon sokszor nem tudnak a fecskék költeni. Emellett a nagyüzemi mezőgazdaság széles körben alkalmaz rovarölő szereket, tehát csökkent a táplálék, ami megmaradt, az is jelentős részben mérgezett.
"A fecskefészkek leverésének visszaszorítása nagyon fontos eredmény, 2010-re ugyanis a hazai fecskeállomány több mint 60 százaléka elpusztult, amiért a költőhelyeik lerombolása mellett a kémiai szúnyoggyérítés, a rovarirtó szerek használata és a globális felmelegedés is felelős" – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.