Előfordulhat, hogy a magánszemély elfelejti beadni az szja-bevallását, vagy önhibáján kívül nem tud határidőben eleget tenni kötelezettségének. Az adózóna.hu összefoglalta, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, ha egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen nyújtja be a bevallását, vagy fizeti meg az adót - írja a 24.hu.
A NAV mindenki számára készített bevallási tervezetet, aki magyar munkáltatótól, kifizetőtől bevallási kötelezettség alá eső jövedelemben részesült. Azonban az olyanok számára, akik csak olyan adóköteles bevételt szereztek, amiről az adóhatóságnak nincs tudomása, értelemszerűen nem állított ki tervezetet, mivel nem kapott adatokat. Ilyen eset például, ha valaki kizárólag lakásbérbeadásból, magánszemélyektől szerzett jövedelmet, vagy keresete külföldről érkezett.
Utóbbi esetben a külföldi cég az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek, így a bevallás elkészítése, illetve kiegészítése a jövedelmet szerző magánszemély felelőssége
- írja a portál.
Ha a magánszemély részére készült bevallási tervezet május 21-én véglegessé vált, és az adózó később ocsúdik fel, hogy nem szerepel a bevallásban minden adóévben megszerzett jövedelme, akkor önellenőrzés keretében módosíthatja a bevallást. Ilyenkor lehetőség van helyesbíteni és bevallani az adó alapját és összegét, továbbá ekkor rendezni kell a pótlólagos fizetést is, ha nőtt a magánszemély adófizetési kötelezettsége.
Önellenőrzési pótlékot a magánszemélynek a bevallásban akkor kell felszámítani, ha az önellenőrzés az adózó terhére állapít meg eltérést - hangsúlyozzák. Ellenkező esetben, amikor az adózó javára mutatkozik eltérés, nem kell pótlékot felszámítani. Sőt, akkor sem kell kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha a kötelezettség a kifizető hibás igazolása miatt vált szükségessé.
Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
Az önellenőrzési pótlék napi mértéke a késedelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.
Nem nyújthat be azonban önellenőrzést az a magánszemély, akinek nem készült bevallási tervezet, és az szja-bevallási kötelezettségnek határidőben nem tett eleget. Ilyen esetben a magánszemély az adóbevallását késedelmesen nyújtja be, mely azzal a következménnyel jár, hogy a késve megfizetett adó után nem önellenőrzési pótlékot, hanem késedelmi pótlékot kell fizetni az esedékesség napját követő naptól (mint a felszámítás kezdő napja), a megfizetés napjáig (mint a felszámítás utolsó napja).
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Ha a magánszemély önhibáján kívül nem tud eleget tenni az adókötelezettségének a törvényben előírt határidőben, akkor lehetősége van igazolási kérelmet előterjeszteni az adózás rendjéről szóló törvény 51. paragrafusa alapján a mulasztásról való tudomásszerzést, vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül.
Bevallási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó az adóbevallását az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül benyújtja, és a bevallás benyújtásával egy időben terjeszti elő a mulasztás kimentésére vonatkozó kérelmét.
Nem esik azonos megítélés alá a kimentés, ha a jövedelemadatok a magánszemély rendelkezésére álltak, tudott volt, hogy a jövedelem Magyarországon adóztatható, de a magánszemély a vonatkozó jogszabály ismeretének hiányában nem volt képes a jövedelem kategorizálására és az adó összegének kiszámítására.
Amennyiben a NAV helyt ad az igazolási kérelemnek, a magánszemély mentesül a mulasztási bírság alól. A mulasztási bírság mértéke természetes személy adózó esetében 200 ezer forint (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik). A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása.