A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – az átlagszámítási időszakban – elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni – írja Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu-n.
Az 1988. január 1. előtt szerzett kereseteket is figyelembe lehet venni a nyugdíjszámítás során, és ehhez van három kisegítő szabály.
Az egyik szerint ha az átlagszámítási idő legalább fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni.
Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor az átlagszámítási időszak feléhez hiányzó naptári napokra (amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt), a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.
A minimálbér pótlásának szabályát a régi szociálpolitikai egyezmények egyes esetekben felülírták, és a minimálbér helyett a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetét rendelték figyelembe venni a nyugdíjszámítás során. Ilyen egyezmény van még mindig hatályban Ukrajna vonatkozásában. Eszerint ha az Ukrajnából Magyarországra áttelepült és magyar nyugdíjat kérelmező személy az áttelepülését követően már nem dolgozott tovább, akkor az egyezmény szerint a magyar nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.
Farkas András megjegyzi, nem véletlenül váltja ki a nyugdíjas társadalom méltatlankodását ez a szabály, hiszen a minimálbér helyett annál sokkal magasabb keresetet lehet figyelembe venni egy olyan áttelepült személy esetében, aki egy napot sem dolgozott Magyarországon. Sőt, kifejezetten ellenérdekelt az áttelepült személy abban, hogy Magyarországon dolgozzék, mert ha így tenne az áttelepülése után, akkor már az ő esetében is csak a magyar keresetek vehetők számításba, és ha a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezne, a hiányzó napokra a minimálbért kellene figyelembe venni – tette hozzá.