Június 9-én 7 millió 854 ezer választópolgár – köztük 216 ezer elsőválasztó – 10 119 szavazókörben adhatja le voksát. Az elsőválasztók bevásárlókocsihoz is használható kulcstartót vehetnek át a szavazókörökben.
A voksoláson a hétfői adatok szerint négy főpolgármester-jelölt indul, 7666 polgármesterjelölt, 33 465 egyéni listás, 6761 egyéni választókerületi és 6047 települési kompenzációs listás jelölt, emellett a vármegyei listákon 1612-en, a fővárosi listákon 319-en szerepelnek, azaz összesen 55 874-en indulnak az önkormányzati választáson.
2010-ben még 66 050 jelölt indult az önkormányzati választáson, 2014-ben pedig 59 179 jelölt volt. Öt évvel ezelőtt, 2019-ben négy főpolgármester-jelölt és 7364 polgármesterjelölt indult, 34 788-an voltak az egyéni listákon, 5729-en indultak az egyéni választókerületekben, a települési kompenzációs listákon pedig 5147-en voltak. A fővárosi listás és megyei listás jelöltekkel együtt 54 884 helyi önkormányzati jelölt indult a választáson.
Vagyis, az öt évvel ezelőttihez képest – bár az elnyerhető mandátumok száma nem változott, az továbbra is 3177 –, 4 százalékkal nőtt a polgármesterjelöltek száma (7666-ra), és 18 százalékkal (6761-re) a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi jelöltek száma, miközben az elnyerhető mandátumok száma (1628-ról 1586-ra) csökkent.
A tízezer lakosnál nagyobb településeken a választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselők közül választhatnak, de a mandátumok egy részét a kompenzációs listán osztják szét a jelölőszervezetek között, az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok arányában. Az idei választáson 17 százalékkal több kompenzációs jelölt indul, mint 2019-ben, miközben az elnyerhető mandátumok száma (637-ről 621-re) csökkent.
Mintegy 3,8 százalékkal 33 465-re csökkent a tízezer lakosnál kisebb településeken az egyéni listás jelöltek száma az öt évvel ezelőttihez képest, miközben az elnyerhető mandátumok száma 14 522-ről 14 528-ra nőtt.