Az érme előlapján, a középmezőben kissé excentrikusan elhelyezve a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, amelyet a Magyar Nemzeti Bank által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőkeretéből vett – két oldalt a belső magon túlnyúló és az előlap külső szélén futó gyöngysort is megszakító – motívum-részlet vesz körül, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben.
Az előlap szélén, felső köriratban a „Magyarország”, alsó köriratban – három sorba tördelve –
a „100 éve a független, stabil pénzügyi rendszer őre” felirat olvasható, amely tartalmi egységet képez
a logóábrázolással. Az alsó körirat fölött, bal oldalon a Magyar Nemzeti Bank alapításának évét jelölő „1924” felirat, jobb oldalon a „2024” verési évszám olvasható.
Az érme külső része (körgyűrű) réz (65 százalék), nikkel (15 százalék) és cink (20 százalék) ötvözetéből álló, a belső része (mag) réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből álló színesfémből készült. Az érme külső átmérője 23,8 mm, a külső és a belső rész találkozásánál az átmérő 15,3 mm. Az érme peremvastagsága 2,6 mm, súlya 8,6 gramm, széle recézett.
Matolcsy György jegybank-elnök rendelete szerint érméből 2 000 000 darab készíthető.
A forgalmiérme-emlékváltozat mellett egyedi emlékérmék is megörökítik a centenáriumot. „100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50 000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a jegybank.
A 100 grammos ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz.
További különlegessége a szélét díszítő 100 rece, mely erősíti az évfordulóra való utalást.
A 100 forintos érme megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész, az emlékérméket Horváth Andrea iparművész tervezte – olvasható az MNB közleményében, ahol képek is láthatók az emlékérmékről.
A gyűjtői célú centenáriumi érmék forgalmazása az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül 2024. május 24-én indul.