Meglehetősen ellentmondásos üzleti tervet készített az idei évre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., ezt az előző évi beszámolóval együtt szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés - írja a Népszava. Mint említik, a kiindulópont a meglehetősen viharos 2023-as év volt, amikor a likviditási problémákkal küzdő fővárosi önkormányzat nem tudta biztosítani a közlekedésszervezéshez szükséges önkormányzati támogatást, így a többi között a BKV működésére átmeneti hitel felvételére kényszerült a cég. A 24 milliárd forintos kölcsönt azóta visszafizették, és a 673 millió forint kamatot is állta a főváros.
Tavaly összesen 150,3 milliárd forint támogatást kapott a BKK a fővárostól közlekedésszervezésre, így a közlekedési vállalat működtetésére, ezen túl külön tétel volt a közútkezelés, a taxik ellenőrzése és a projektek menedzselése, amiket úgyszintén támogatott az önkormányzat.
Azonban a BKV a tevékenysége alulkompenzálása miatt pluszban kért 32 milliárdot, de ebből csupán 2,7 milliárdot kapott meg, tekintettel a nehéz finanszírozási helyzetre. Így a BKV 29,7 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta az előző évet
- írja a lap.
Ellenben a vállalat menetdíj-bevétele több év után 2023-ban meghaladta a pandémia előtti szintet, és a tervezettnél 8,5 milliárd forinttal több, 69,9 milliárd forint lett. Ebből a MÁV-HÉV-Volánbusznak az agglomerációs utazások után valamivel több mint 2 milliárd forintot kellett átadni. Az utasszám viszont továbbra is elmarad a koronavírus-járvány előttitől.
Fontos szerep jutott a bevétel növekedésben a repülőtéri busz, a 10 darabos gyűjtőjegy és a helyszínen váltott vonaljegyek év közbeni áremelésének. Ezek az emelések emellett kompenzálták, hogy március 1-től díjmentesen utazhattak a 14 éven aluliak.
A lap arról tájékoztat, hogy a BKK azonban kissé meglepő módon abból indult ki - a Fővárosi Közgyűlésnek készített előterjesztés szerint -, hogy részben a társszolgáltatókon keresztül az új elszámolás alapján befolyó menetdíjbevétel nem csökken. Mi több, abban bíznak, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén 2,1 milliárddal több, összesen 72 milliárd forint bevételt tudnak elérni az eladásokból.
Az viszont biztos, hogy a BKK-nak osztoznia kell a MÁV-Volán csoporttal a fővárosi közlekedésre adott évi 12 milliárd forintos támogatáson, amit eddig teljes egészében a budapesti vállalat kapott.
De a menetdíjakban még jelentősebb kiesés lehet. A diákbérlet megszűnt márciustól, mivel senki sem vette volna a 950 forintos vármegye diákbérlet helyett, meglepő módon az üzleti tervben mégis 6,23 milliárd forintos bevételi tervszám szerepel a tanulóbérlet soron. Karácsony Gergely főpolgármester már a megállapodás bejelentésekor elismerte, hogy várhatóan 4-5 milliárd forint menetdíjbevételtől esik a főváros, de az azóta főpolgármester-választásra benevező Vitézy Dávid korábbi BKK igazgató becslése szerint akár "alsó hangon 10- 20 milliárd forintos" is lehet a kiesés. A lap információi szerint a BKK feltételezte, hogy a főváros kompenzálja majd ezt.
A BKK mégis úgy számol, hogy 30 milliárd forint keretösszegű áthidaló hitelt vesz fel március végén, amit szeptember végére törleszt is. A BKV tervezett forráshiánya 32,5 milliárd lesz decemberben, emellett a folyamatos likviditás fenntartásához szükséges 14 milliárdos folyószámla-hitelt az év végéig vissza kell fizetnie.
Ha ez elmarad, az a cég fizetésképtelenségét eredményezi.
Mint írják, mindezek tükrében nem meglepő, hogy a BKV minden lehetséges eszközt bevet a bevételek növelése érdekében. Az igazgatóság úgy döntött, a vállalat idén két irányba bővíti a tevékenységi körét:
- játék-, könyv-, újság-, textil- és egyéb áruk kiskereskedésébe kezd,
- illetve a jövőben külső partnerek részére síncsiszolást is végez.
A közlekedési vállalat szerint "ezzel még eredményesebbé teszik a meglévő eszközállomány értékesítését, erősítik a BKV pozitív megítélését és maximalizálják a lehetséges bevételeket az értékesítési helyek gazdagításával".