A tagállamok jelentős része továbbra sem éri el a NATO által kitűzött, a GDP két százalékát elérő védelmi kiadásokat – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
"Az irányelvet még 2006-ban fogadták el, és bár a NATO-kiadások az elmúlt években növekedtek, a nyugat-európai tagállamok lassabb tempót diktáltak" – mondta az InfoRádióban Sárdi Gergely, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. A legutóbbi, júliusi adatok szerint tavaly csak 11 ország érte el vagy haladta meg a 2 százalékos célt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint több kelet-európai állam, mint Lengyelország vagy éppen Magyarország. Ezenkívül egy újonnan csatlakozott tagállam, Finnország is haderőfejlesztésre költötte GDP-je két százalékát.
Az elemző elmondta, Svédországnak még nem sikerült teljesítenie a kétszázalékos célt, ugyanakkor idén ez jelentős célkitűzése az országnak. Hozzátette, mindezek ellenére is a svédek a NATO erős középmezőnyében helyezkednek el.
Sárdi Gergely elmondta, Magyarországnak tavaly már sikerült elérnie az előírt két százalékot,
a NATO adatai alapján ez az összeg közel ezer milliárd forint, ami kiemelkedő ráfordítási összeg.
A gazdasági elemző kifejtette: a védelmi kiadásokat dollárban szokták mérni, ezért is fontos vizsgálni, hogy egyes tagállamok vásárlóerő-paritáson mit érnének el. Mint mondta, ha az európai tagállamokat egy blokként kezelnénk, úgy a globális rangsorban harmadikként helyezkednének el az USA és Kína után. Hozzátette, ha minden Európai Uniós tagállam hadügyi fejlesztésekre fordítaná a GDP-je 2 százalékát, úgy képesek lennének a vásárlóerő-paritáson vizsgálva Kínát is megelőzni.