Nagy szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startup szektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94 százaléka kizárólag férfiak által alapított vállalkozásokba áramlik és a probléma Magyarországon is jelen van - írja az Economx.
A Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) projektben részt vevő partnerszervezetek, köztük a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HunBAN) is úgy vélik, ahhoz, hogy a strukturális egyenlőtlenség csökkenjen, kifejezetten a nőkre szabott programokra van szükség. Közép-Kelet-Európa nem tartozik a kockázati tőkével legjobban ellátott régiók közé, mivel az európai befektetések mindössze 3,2 százaléka érkezett a térségbe 2021-ben.
Mint írják, az elmúlt években szokássá vált, hogy a befektetők nem csak földrajzi szempontból igyekeznek változatossá tenni portfóliójukat, hanem azt is figyelembe veszik, hogy a befektetési célpontot jelentő vállalkozások menedzsmentjében mennyire valósul meg a nemek közötti egyenlőség.
2020-ban minden, a régióban induló startupba érkező 1 eurónyi befektetésből alig 1 cent áramlott kizárólag nők által alapított vállalkozásokba.
És nem sokkal több, 5 cent ment vegyes alapítású csapatokba. A trendet más kutatások is megerősítik: az elmúlt években a nők vezette startupok a befektetések maximum 2 százalékához juthattak hozzá Közép-Kelet-Európában.
A Hungarian Startup Report 2022 -es adatai szerint idehaza a startupok 25 százalékának alapítói között van legalább egy nő, az egészségügyi technológiai cégek egy kicsit jobban állnak: itt az arány valamivel magasabb, 36 százalék. Ugyanakkor a jelentés azt is mutatja, hogy a tőkevonzó képesség tekintetében, legyen az angyal- vagy kockázatitőke-befektetés, jelentős hátrányban vannak a női alapítók.
A különbség egyik oka, hogy eleve kevesebb női alapítású startup van, mint vegyes vagy kizárólag férfiakból álló csapat. Európában tízből egy vállalkozást alapítottak nők 2022-ben a BCG elemzése szerint. Ám, mint írják,
ez önmagában nem magyarázza a befektetésekben megfigyelhető egyenőtlenséget, a női vállalkozók aránya ugyanis magasabb, mint amennyi tőkét vonzanak a férfiakhoz képest.
Az EIT Health InnoStars RIS program vezetője, Tóth Mónika a lapnak azt mondta, a program történetben számos inspiráló sikertörténetet láttunk, amelyben női vállalkozók nem pusztán elsőrangú tudományos háttérről és üzleti érzékről tettek tanúbizonyságot, hanem olyan megoldásokat tettek le az asztalra, amelyek alapjaiban tudják megreformálni az egészségügyi ellátást. Hozzátette, a forradalmi újítások dacára mégis gyakran rögös úton kell végigmenniük, de nem elsősorban a képességek vagy az innovációs hajlandóság hiánya miatt, hanem az iparágra jellemző rendszerszintű korlátok miatt.
Mint írják, az EIT Health programok korábbi résztvevőiből álló, virágzó alumni-közösségben például 327 startup közül 129-nek női vezetője van. A konzorcium azt is tervezi, hogy szorosabban együttműködik olyan kezdeményezésekkel, mint a Women2Invest, amely a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését tűzte zászlajára az üzleti életben.
A Magyar Üzleti Angyal Egyesület (Hungarian Business Angel Network, HunBAN) is része a konzorciumnak, amely országos szinten is részt vesz női vállalkozókat megcélzó és támogató programokban. Csillag Péter, a HunBAN elnöke kifejezte, több rátermett nővel találkozik, mint ahányan cégalapítóvá válnak közülük, ez pedig nem ideális.
Hozzáteszik, az aránytalanság csökkentése nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából indokolt, hanem üzleti érdek is:
a nők által alapított startupok egy eurónyi befektetésre vetítve kétszer akkora bevételt generálnak, mint a férfiak által létrehozott cégek.
A törekvéseink többről szólnak, mint az esélyegyenlőség: a cél, hogy szélesebb körben merítsünk új ötletekből, nézőpontokból és megoldásokból, mondta Magda Krakowiak, az EIT Health üzletfejlesztési igazgatója. A sokszínű csapatok innovatívabbak és hatékonyabbak, és gyakran jobb eredményeket érnek el - írja a lap.