Az Országgyűlés hétfői ülésének kezdetén elfogadta Novák Katalin lemondását, így a döntését február 12-én bejelentő köztársasági elnök helyett a szabályok szerint azonnal utódot is választhatnak a képviselők.
Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A kormánypárti frakciók Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek – ezt még Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be múlt csütörtökön a közös frakcióülés után. Sulyok Tamás közleményben jelezte, hogy a felkérést elfogadja, így ő nyilvánvalóan jelölt volt, hiszen a kormánypárti frakció 135 tagú.
Egyetlen ellenzéki képviselőcsoport sem tud önállóan jelöltet állítani, és noha három frakciónak is volt jelöltje a jelöltségre – Csath Magdolna, Hack Péter és Kaltenbach Jenő személyében –, közösen nem állítottak olyan államfőjelöltet, aki legalább negyven képviselő támogatását élvezné.
A köztársasági elnök megválasztásának procedúrájáról az ellenzéki képviselők egy része kivonult.
Latorczai János bejelentette, hogy 133 kormánypárti képviselő Sulyok Tamást ajánlotta államfőnek, míg a Mi Hazánk hat képviselője Csath Magdolnát jelölte – de utóbbi nem volt elegendő a jelöltállításhoz, így azt érvénytelennek minősítették a képviselők. Így az egyetlen érvényes jelölés az Alkotmánybíróság elnökére érkezett.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. A szavazatok leadására most negyven percük van a képviselőknek, után következik a voksok összesítése, majd az eredményhirdetés.
A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Megválasztása után az új államfő esküt tesz és beszédet mond.