Világszerte egyre gyakoribbak a kórházi fertőzések, ezzel párhuzamosan azonban az Európai Unió területén már néhány éve folyamatos csökkenés tapasztalható: az unióban nagyjából 5,5-5,6 százalék ezen fertőzések megjelenésé gyakorisága.
Magyarországon ez az adat 4,0 környékén van,
tehát az EU-átlag alatt vagyunk, de egyébként az adatok szórása a teljes Európai Unió területén nem nagy: 3,5-től 8,5-9 százalékig terjed egyes tagországokban az ilyen fertőzések gyakorisági értéke – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főgyógyszerésze.
A fejlődő országokban a kórházi fertőzési gyakoriság meghaladhatja a 25 százalékot is. Ha ott keletkezik egy, az antibiotikumoknak ellenálló baktérium, és az útra kel, az más térségekben is problémához fog vezetni. Hozzátette: egyre nagyobb azon baktériumok aránya, amelyek a hagyományos antibiotikumok többségének ellenáll, ami miatt nagyon fontos a lakosság felelős antibiotikum-alkalmazása, illetve a teendőik vannak a kórházaknak is, hogy megállítsák ezeknek a baktériumoknak a terjedését.
Felmerülhet a kérdés, hogy a kórházi fertőzéseket a higiénés körülmények hiányosságai vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozzák, ezzel kapcsolatban Süle András elmondta: a problémának sok oka van, és a higiéné, a fertőtlenítáés az egyik szegmens, de hozzátartozik az is, hogy egy elsődleges betegség vagy valamilyen társbetegség miatt fogékonyabb a páciens, mert az immunrendszere nem annyira erős bizonyos fertőzések kialakulásával szemben.
"Az is fogékonyabbá teszi a kórházba került embereket fertőzések létrejöttére, hogy ott rajtuk különböző beavatkozásokat végeznek, megműtik őket, lélegeztetőgépre kerülnek, vagy mondjuk katétert kell viselniük. Tehát az a védőburok, ami természetes állapotban övezi a testünket, megsérülhet akár mondjuk egy sebészeti beavatkozás során. Ez nem hiba, hanem ez maga a sebészeti beavatkozás, ami mondjuk a bőrünk folytonosságát megszakítja, viszont ez megint a fogékonyságot növeli, és ilyenkor, ha van egy nagyon ellenálló kórokozó, akkor abból probléma lehet" – sorolta a szakember.
Az interjúban szóba került a globális szinten növekvő gyógyszerfogyasztás. Süle András szerint bár vannak olyan gyógyszerterületek, hatástani csoportok, amelyekben a felhasználás mértéke stagnál vagy kismértékben csökken, de a világszintű felhasználás mértéke egyre növekszik, különösen a vény nélkül kapható készítmények esetében.
Ez Európában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban különösen figyelmet igénylő trend, annál is inkább, hogy ez a fajta öngyógyszerelés nem veszélytelen.
"Rengeteg vitamint és étrend-kiegészítőt is eszünk. Mondhatnám, hogy szedünk, de inkább eszünk, ha már ekkora mennyiségről van szó" – illusztrálta a helyzetet az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke.
"Ezeknél a szereknél, különösen a gyógyszerként forgalomba kerülőknél nincs felszívódási probléma, vagyis megállják a helyüket abban a tekintetben, amilyen állításokat a forgalmazó tesz velük kapcsolatban, ugyanakkor nem feltétlenül helyettesítik a változatos étrendet, az aktív életmódot, a jó értelemben vett egészségtudatosságot" – hangsúlyozta Süle András. Kiemelte: egy kellően változatos étrend, megfelelő mennyiségben fogyasztott zöldség-gyümölcs legalább annyit hozzá tud tenni az egészségünkhöz, mint akár a nagy mennyiségben fogyasztott étrend-kiegészítők.
Figyelmeztetett arra is, hogy részben a különböző multivitamin-készítmények, de különböző megfázás ellen alkalmazott készítmények is tartalmaznak olyan hatóanyagokat, amelyek túladagolása "nem nagyon nehéz".
"Például a vitaminok közül a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat szokták említeni, amelyeket túl lehet adagolni és a vesén keresztül nem ürülnek ki, azaz a szervezet nehezebben kompenzál egy esetleges túldozírozást. Egyéb vitaminokkal azért lényegesen biztonságosabb a helyzet, viszont
a megfázás ellen használatos készítmények esetében például a paracetamol egy olyan hatóanyag, amelynek a túladagolása viszonylag könnyen megtörténhet,
főleg, ha egyszerre próbál meg – eltérő néven – lázcsillapítót és például forró italt fogyasztani a beteg. Ez például egy májkárosodással is fenyegető állapotot idézhet elő" – hangsúlyozta a Péterfy Sándor Utcai Kórház főgyógyszerésze.